Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BASICS BEATRIX: BATTHYÁNY LAJOS ÚJABBAN ELŐKERÜLT ÁBRÁZOLÁSAI

éppen az első magyar független felelős kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajos­nak az arcképe. Az 1846-ban az Iparegyesület számára készített egészalakos portrén díszmagyarban látható, s a művész jegyzéke szerint két példányban is elkészítette a ké­pet. Amelyikre „csak a fő"-ként utal, az lehetett a mellkép, amely a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében maradt ránk. x Az egészalakos képet a szabadságharc leverése, Batthyány kivégzése után a család rejtegette, s későbbi sorsa ismeretlen. Barabás 1883­ban újrafestette, az eredetit csak kőrajz változatban láthatjuk ma már. Az újrafestett képről ítélvén az eredetit, a reprezentatív portré hagyományos típusa volt: az ábrázolt díszmagyarban, háromnegyed alakban lett megfestve, ez már a Pulszky által leírt „ne­vezetes ember". A mellkép változat talán még jobban sikerült, mint a háromnegyed ala­kos: itt Barabás figyelmét nem kellett a díszmagyar bemutatására fecsérelni, csak az arcra összpontosíthatott, így született meg Batthyány kétségkívül legjobb, leghívebb, legélettelibb képmása még 1847-ben. Barabás 1847-es reprezentatív térdképének litográfia-változatát a következő évben adta ki Wagner József, a sokszorosítás Bécsben történt. 9 Barabás festményei és kőrajz változatuk szolgált modellként a forradalom és szabadságharc idején kiadott többi grafikának is, kivéve talán egyet, amelynek ismeretlen művésze inkább Eybl litográfiáját választotta mintául, de házikabát helyett huszáregyenruhában ábrázolva hősét. Barabás kompozícióját a lipcsei Der Leuchtthurm című lap 1849. évfolyamának 34—36. számában tette közzé „a Habsburg vérontás áldozata" (Das Opfer Habsburger Blutgier) felirattal. Ezen kívül még egy tucatnyi hasonló lapot ismerünk, osztrák és német nyomdák kiadásában, egytől-egyig Barabás kőrajzának változatai, de készült a litográfiáról fényképrepro­dukció is. 10 Az újabb ismeretlen képmás, amely hasonlóan Medvey minia­tűrjéhez, publikálatlan és a 2006-os kiállításon szerepelt először — bár jelzése szerint később készült — Jo­seph Martignoni műve." A művész neve mellett látható évszám —1849 — az életút ismeretében szinte el­képzelhetetlennek tűnik az ábrázo­lással összevetve: az akvarell házi­kabátban ülve, sakkozva ábrázolja Batthyányt, a biedermeier portrék életképszerű változatának jellegze­tes példájaként. Ugyanakkor nem el­képzelhetetlen, hogy Batthyány 1849-es fogságai során esetleg olyan körülmények közé került, amelyek lehetővé tették e kép keletkezését. Barabás Miklós: Batthyány Lajos, 1847, BTM Az osztrák művészcsaládból szár-

Next

/
Thumbnails
Contents