Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

75. kép. Dr. Görgeő felvétele: Az Attila úti oldal a II. világháború után. BTM, Kiscelli Múzeum, Fény képgyűjtemény, 2468/9-12 virágzó és 1797-re jelentős felhalmozást eredményező vállalkozásait. Az egynegyedrészekre jutó mintegy 12.000 forint, nyilván kevésbé ambiciózus és ügyes gazdálkodással párosulva, a következő generációban már csupán igen tisztes polgári életformához volt elég a hirtelen fejlődésnek indult Pest árnyékába szoruló budai külvárosban. * A szentendrei Cvetkovicsné Osztoics Anna, a szőlőkből és a készpénzből részesült, valamint — nyilván — a még évtizedeken át a Johann Osztoics-örökösök tulajdonaként jegyzett, felosztatlanul maradt házak jövedelméből. Osztoics Stanika, férjezett Budayné örökrésze fejében megkapta a sarki Glacis-telken álló üzletházat 12.176 forint értékben, valamint 500 forint készpénzt. A házzal nem voltak különösebb elképzeléseik azontúl, hogy nyilván beszedték a bérleti díjat a vendéglő, a tobakáru-raktár és a lakások bérlőitől. De miután 1802-ben Peter Gabrilovics felhagyott a tobakraktár használatával, az épületrész öt éven át üresen állt, és a telken már csupán a kávés folytatott adóztatható tevékenységet. A férj, Buday Antal komáromi kereskedő, saját üzlete sem mehetett túl jól: aligha kétséges, hogy azonos azzal az Anton Budayval, aki 1808 júniusában kapta meg kinevezését az udvari kamarától egy aradi sóhivatali állásba, hivatkozással a szállítmányozásban addig mutatott tevékenységére és ügyességére. Az aradi sószállító tiszti hivatal (Arader Salz Transport Officier) évi 200 gulden fizetéssel és szolgálati lakással járt.

47 Első felesége, az Osztoics-lány, már nem élt; másodszor ott nősült és Aradon 1821-ben keresztelték Károly nevű fiát, akinek keresztszülei is kamarai alkalmazottak voltak. Károly később Selmecbányán szerzett bányamérnöki képesítést,

48 majd előbb a vajdahunyadi vasművekben gyakornokoskodott, azután Zalatnán lett kamarai bányahivatalnok.