Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON
évtizede halott volt, tehát a változások nem az ő kezdeményezésére történtek. Bár a két sorozat eltérő eszközökkel él, Lipót herceg apja alakjának mind allegorikus, mind valós ábrázolásával, hősies és diadalmas tetteinek felmutatásával a Lotharingiai-ház, a család dicső múltjára, Európa és a kereszténység történetében játszott döntő fontosságú szerepére emlékezteti a nézőt, apjának dicsőítése által maga a Lotharingiai-ház magasztosul fel, az apa diadalai révén maga a Lotharingiai-ház triumfál. Ami viszont a tényeket illeti, Lotharingiai Károly 1686-ban egyáltalán nem vonult be diadalmenetben Budára. Az osztrák kapucinusok évkönyve szerint Marco d'Aviano a Boldogságos Szűz szobrával, mint diadaljelvénnyel vonult be a várba, majd a Szent István templomba [sic!], ahol ünnepi Te Deumot tartott. 81 A Mária-szobor üzenete mindenki számára egyértelmű volt: egyfelől szimbolikusan is megerősítette, hogy a győzelmet Mária közbenjárásának tulajdonítják, másfelől, a keresztény seregek számára mintegy az antik triummsok mintájára a sereg előtt vitt diadaljelvényként, a keresztény vallás szimbólumaként jelezte a muszlim hit, a muszlim világ vereségét. Egykorú németalföldi források szerint szeptember 3-án Marco d'Aviano az ünneplő sereg közepette azzal a póznára erősített Szent József képpel vonult fel a várba amelyet I. Lipót ajándékozott neki, amikor a szerzetes az 1686-os hadjáratba indult 82 és amelyet egy rúdra tűzve, a csapatjelvények mintájára, a csatákban a harcosok előtt vittek. A kapucinus szerzetes miséjén a „Cantate Domino canticum novum, quia mirabilia fecit" zsoltárt vezérgondolatul véve mondta hálaadó beszédét. 83 Bél Mátyás azt írja, hogy szeptember harmadikán a vezérek diadalmenetben vonultak be a városba, majd „...miután megtisztították a barbár mocsoktól Szent István templomát, elénekelték Szent Ambrus himnuszát" (a Te Deumot). 84 A vezérek diadalmenetét, és a Nagyboldogasszony templomban tartott „hivatalos" hálaadó misét, a Te Deumot, azonban egykorú forrásaink nem erősítik meg. Amennyiben már valóban szeptember 3-án hálát adtak a templomban, minden bizonnyal csupán arról lehetett szó, hogy megtisztították a várbeli Nagyboldogasszony templomot a sebesültektől és holttestektől, a romoktól, valamint, hogy kihordták onnan az muszlim vallásgyakorlat kellékeit, illetve az egyéb, a török időkben odakerült berendezési tárgyat, majd rövid hálaadó imát mondtak. Valószínűbbnek tarthatóak azonban azoknak a forrásoknak a híradásai, amelyekből arról értesülünk, hogy a fojtogató füstfelhő és korom miatt szeptember 3-án nem tudtak Te Deumot tartani az egyébként épen maradt Nagyboldogasszony templomban, ezért a vezérek, Lotharingiai Károly és a tábornokok, aznap a bajor választó körletébe vonultak, és az egész hadsereg jelenlétében, az ágyúk díszlövései, és trombitaszó mellett, annak a Gellért-hegy tövében álló vezéri sátrában hálaadást tartottak, elénekelve a Te Deumot. 85 Grimani jelentésében kiemeli a hálaadás ünnepélyességét, a ruhák pompáját, valamint, hogy a város és a tábor összes lövegéből díszlövéseket adtak le, a bajor körülzárási vonalon pedig az örömujjongás jeleként aknákat robbantottak fel. 86 Federigo Cornaro egy ünnepi ebédről tudósít Caraffa tábornoknál, amelyen a győztes generálisok vettek részt. 87 Budát visszahódították. Egész Európa fellélegzett, és további győzelmekben, a törökök kiűzésében, és a Szentföld felszabadításában reménykedett.
