Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BORÓKAY ZSÓFIA: TÖREDÉKEK EGY BUDAI POLGÁRI VILLA ÉLETÉBŐL

BORÓKAY ZSÓFIA TÖREDÉKEK EGY BUDAI POLGÁRI VILLA ÉLETÉBŐL ZRUMECZKY DEZSŐ PÁFRÁNY UTCAI VILLÁJA „A Pasaréti-úton kifelémenet, elérünk a Páfrány-utcába, ebből a Keselyű utcába, Szalonka útra, majd a Kondor utcába, amelynek vidékén egy gyönyörű völgykatlan terül el vadregényes erdőséggel körülvéve. Gyéren beépített vidék ez, távol minden zajtól. Egy pár lépés fáradtsággal sűrű lombozatú erdőbe jutunk, ahol a kultúrát már csak egy-egy útjelző tábla hirdeti. Bárcsak sokan keresnék fel ez úttalan utakat, amelyek hirdetik a csendet, a békés harmóniát, a természet igaz, tiszta életét. "- így írta le Csákányi Lajos' Hűvösvölgy tájvédelmi körzetének lábánál elterülő utcákat 1935-ben. Bár a Hűvösvölgyben, az Ördögárok mentén elhelyezkedő Lipótmező illetve Nyék városrészek beépítettsége jelentősen megnőtt az elmúlt hatvan évben, még ma is zöldterületeiről, békés környezetéről híres, ahol nyugalmas otthonra lelhetnek a városi emberek. Még inkább így volt ez a 19. században, amikor először a nemesi nyaralók, majd polgári villák épültek a környéken. Jól szemlélteti az elmúlt évszázad nemesi és polgári életmódját, építkezési szokásait s egyben e világ 20. század közepi hanyatlását is a hűvösvölgyi Páfrány utca 9. szám alatti villa története.

2 A villa építéstörténete a Budapest Fővárosi Levéltárban (BFL) fennmaradt tervrajzok és a Mészáros család leszármazottainak birtokában lévő korabeli fényképek alapján rekonstruálható. Különös figyelmet érdemel Zrumeczky Dezső átalakítási terve is. A VILLA ÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI A budai hegyvidék a 19. század folyamán, mint kedvelt kirándulóhely vált egyre népszerűbbé, így elsőként vendégfogadók épültek az erdős területeken. Az Ördögárok mentén egyetlen fogadóról tudunk, az 1820 táján épült Páfrány utca 17/b alatti lipótmezei vendéglőről.

3 A 19. században a nemesség életviteléhez igazodó nyaralók állandó lakhelyeiknél szerényebb méretűek voltak, kisebb személyzettel működtek és csak a nyári hónapokban szolgáltak ideiglenes kikapcsolódási helyül. A rendelkezésre álló térképek tanúsága szerint 1850 körül sem volt még állandó ház a környéken.

4 A század végén, a 20. század elején, amikor az úthálózat fejlődésével Buda Vízivároson kívüli területei is elérhető közelségbe kerültek, vált egyre erősödő tendenciává a polgárság Budára költözése. A pesti villák helyett, a polgárok immár a budai külterületek csendes vidékén kerestek menedéket. Hűvösvölgyben a 19. század végen először Lipótmezőn, a Hidegkúti