Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, 1929

művészetét. Az anyag alapvetően területi felosztásban került bemutatásra: Törökország, Perzsia, spanyol-mór anyag, India, Tibet, Sziám, Kína, Keleti Turkesztán: népvándorláskori iráni hellenizmus tárgyai, Japán, valamint a szőnyegek

46 voltak a tematikai egységei. Minden területi egységen belül anyag szerinti csoportosításban és kronológiai rendben vonultatták fel a tárgyakat. A kínai anyag a kiállítás legnagyobb egységét képezte, jól érzékeltetve a kínai művészet meghatározó szerepét Távol-Kelet művészetének történetében. A kiállítás kínai része a hellenisztikus művészet hatását tükröző buddhista plasztikák sorával indult a Tang-korból, (7—10. század eleje) és a Song-korból, (10—13. század) származó darabokkal, amit az ókor jade tárgyai követtek. A drágakőfaragványok (hegyikristály, kalcedon, borostyánkő, lapis lazuli stb.) song- ming- és qing-kori (10—19. század) válogatása után a kínai gyűjtemény gerincét jelentő kerámiák bemutatása következett. Az összesen 419 tételt számláló kínai anyag legjavát a kerámiák alkották (40 %): a Han- (i. e. 3. század—i. sz. 3. század) és a Tang-kor (7—10. század) sírkerámiáitól kezdődően a Ming-kor (14—17. század közepe) tetődísz kerámiái, egyszín mázas tárgyai, majd a Qing-kor (17. század közepe—20. század eleje) változatos színes mázai tanúskodtak a kínai kerámiaművesség kimagasló színvonaláról. Ugyanakkor számuk érzékeltette azt is, hogy a gyűjtők körében a legkeresettebb tárgyak még mindig a kerámiák voltak, bár a gyűjtés súlypontja a késői, 17—18. századi kínai kék-fehér és színes porcelánokról, valamint az európai megrendelésre készített (pl. jezsuita) export porcelánokról átkerült a sírkerámiák (Han- és Tang-kor), az egyszín mázas kerámiák (Ming-, Qing-kor) és az építészeti kerámiák (Ming- Qing-kor) vásárlására. A bronztárgyak között buddhista és taoista szobrokat, valamint kései szertartási tárgyakat egyaránt felsorakoztatott a kiállítás. A hagyományos kínai művességeket faragott vörös lakk, textil és rekeszzománc tárgyak képviselték. A kínai egységet festmények és könyvek zárták. Török csempék a 17. és aló. századból, Herz Henrik és Gr. Zichy Rafaelné gyűjteményéből