Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - FAJCSÁK GYÖRGYI: KELETI MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, 1929

ságot hangoztatták. A Trianon utáni korszak tudati zavarodottságában különösen termékeny talajra hullottak az ázsiai „nomád népek"-kel — kínaiakkal, koreaiakkal, japánokkal kapcsolatba hozó rokonítási elképzelések. Ennek legszélsőségesebb szószólója az 1920ban kivált Turáni Szövetség lett, amely a turáni kultúra felsőbbrendűségét hirdette, s a „Nyugatból" kiábrándulva a „keleti nép" (egészen szélsőséges formában „faj") eszméjében igyekezett a népgenezis eszméjét megtalálni.

25 A Turáni Társaság katalizátora volt a két világháború közötti Távol-Kelet iránti érdeklődésnek. Tudós tagjainak — Cholnoky Jenő geográfus,

2

'' Ligeti Lajos nyelvész,

27 Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész — kelettel kapcsolatos kutatásai a korszak tudományos élvonalába tartoztak. Felvinczi Takács Zoltán 1920ban — a Túrán hasábjain közölt cikkében — a sinológiai kutatások súlypontját a keletázsiai műveltség tanulmányozásában: a kínai nyelv művelésében és a népvándorlás korának kutatásában jelölte meg

2

* Munkássága két kérdéskör vizsgálata köré sűrűsödött: a távolkeleti művészet nagy rendezőelvének tekintett buddhista művészet emlékei foglalkoztatták, valamint a népvándorláskori népek anyagi kultúrájának összefüggéseit vizsgálta. Számos munkája a Hopp Ferenc Múzeum kínai gyűjteményének anyagához kapcsolódva világította meg e kérdéseket.

29 Felvinczi Takács Zoltán a buddhista művészet kutatásában a buddhista művészet ázsiai kölcsönhatásainak szentelt nagy figyelmet: vizsgálta az indiai-kínai buddhista művészet kapcsolatait

30 és a turfáni leletek kínai festészetre gyakorolt hatását.

31 A népvándorláskor művészetének kutatása kapcsán több írásában is visszatért a kínai—hun kapcsolatokra,

32 különösen annak művészeti vetületeire hívta fel a figyelmet. A Klasszis Rt. Régiségkereskedés hirdetése ,,A műgyűjtő" című lapban 1929-ben Szilárd Vilmos régiségkereskedő hirdetése ,,A műgyűjtő" című lapban 1929-ben