Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - TÜSKÉS ANNA: MÁRK LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Márk Lajos: Képeslapok. Közölve a „Művészet" 1907-es évfolyamában éven át, 1892—97 között tagja volt a mesteriskolának, ahol Benczúr Gyula útmutatása mellett dolgo­zott. 16 Párizsban nagy hatással volt rá Bourguereau, aki az őszinte­ségre, a természet föltétlen becsü­lésére és komolyságra tanította. Az Ingres-i hagyományokat követő Bouguereau nagy hatást tett tanít­ványaira. 1875 óta oktatott az Aca­démie Julian-on, fő témája a nő, a mitológia és az antik élet volt. Al­fred Nettement így emlékezik rá: „Ha a férfiak tisztelték Bourgue­reau-t, a Berri utcai növendékek (női műhely) körében félisten stá­tusza volt. Igazi kultusz tárgya... Még a korrekciók után is csalá­diasán kezelte növendékeit. Tanít­ványai számára mindig nyitva állt ajtaja, anélkül hogy abbahagyta volna munkáját tovább dolgozott, vagy pihenni engedte a modellt, s úgy fogadta tanítványait, mintha egy lelki család tagjai lenné­nek..." 17 Márk több karikatúrát ha­gyott ott a párizsi akadémián, ame­1897-ben a Salon des Champs Elysées tárlatán mention lyeket kollégáiról rajzolt honorable díjat nyert. 19 A hazatérő Márk Lajos munkáit I. Ferenc József is kedvelte, akiről portrét készített. Az 1890-es évek végén főként történelmi és allegorikus tárgyú képeket festett, jórészt naturalista stílusban, és kedvelte a nagyméretű kompozíciókat és az arcképfestést. Első nagyobb megrendelése a Lipótvárosi Casino színháztermének freskódíszítése volt. 2 " A millennium alkalmával az 1896. június 8-i díszbandériumban részt vett közéleti szereplőkről festett nagy körkép elkészítése több művészt foglalkoztatott. Ezek közt a legnagyobb rész Márknak jutott; ekkor készült 114 arcképtanulmányát az Országgyűlési Múzeumnak adományozta 1931-ben, ahonnan 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába kerültek. 21 Legjelentősebb történelmi tárgyú festménye az 1898—1900 között festett Lehullott a rezgő nyárfa.... volt. Ezen azt a jelenetet ábrázolta, amint Erzsébet királyné a városligeti Pavillon-Royalban adott búcsúebéd után elhagyja a Városligetet Gizella bajor hercegnő, Limpöck bárónő, Perfall báró, Festetich grófnő és Ferenczy Ida kíséretében. 22 Allegorikus témájú képei közül legismertebb a Kísértés, a Láz, az Egy kis baleset és a Bűbáj, 2 * Legnagyobb számban női arcképeket és női aktokat festett. 24 Kissé édeskés modorú

Next

/
Thumbnails
Contents