Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON

A festmény előterében ábrázolt, hatalmas díszkocsit húzó fehér lovakat a diadal babérágait tartó erényalakok kísérik kék, zöld, aranyszínű és halvány lilába játszó barna ruhában, megnevezésük (Constantia, Sapientia, Valor) ruhájuk övén olvasható, (a baloldali első, takarásban ábrázolt figura megnevezése jobb karjánál, a másodiké pedig a fejénél látható). A közvetlenül a díszkocsi elé befogott két ló mellett babérkoszorút tartó, két vörösruhás nőalak halad. A hátterében egy egynyílású, felmagasodó, tagolt oromzatú, négy szürke korinthoszi oszloppal díszített diadalív látható. A diadalív nyílása melletti falsíkokat tagoló, egy-egy mély, félköríves záródású szoborfülkében ülőszobrok: a jobboldali fülkében I. Lipót, német-római császár és magyar király, a baloldaliban pedig XI. Ince pápa alakja, fölöttük az oromzaton pedig címerük látható. A magas koronázórész középső mezejében a lotharingiai herceget dicsőítő felirat olvasható: CAROLO QVINTO / SER M0 LOTH.

G,AE DVCIET / TVRCARVM IN HVNGARIA / TRIVMPHATORI PERPETVO / 1686. A diadalív tetején antik görög istenek szobrai magasodnak: Pallas Athene, Herakles, és Demeter, amelyek a herceg Istentől kapott erényeit jelképezik. A magyar katonák a diadalív baloldalán állnak, míg a császári főcsapat éppen áthalad alatta. A háttérben Budának, egy 17. századi, ismeretlen mester rézkarcára, s azon keresztül a Juvigny-Grescher-féle, az 1686-os ostromot ábrázoló kompozícióra visszamutató, fordított állású, Keletről bemutatott, hiteles ábrázolását látjuk.

77 A kép középterében, a Buda alatt elterülő mezőn az egyesült seregek már alakzatba felsorakozott, ágyúikból vezérüket köszöntő díszlövéseket leadó csapattestei láthatók. Az égő Buda ábrázolása fölött egy puttó BVDA feliratú, míg a Várhegy és a Gellérthegy közötti völgy fölött lebegő másik puttó a jelenetet értelmező, és keresztény seregek hősi példáját felmutató feliratú (VERI PRINCIPIS IMAGO / RENOVATA TRIVMPHTIVMAVORVM GLORIA / ET HEROICAE PROLIS EXEMPLAR / AETERNVM PROAVIS ET POSTERIS DECVS) iratszalagot tart: A hadidicsőség felmutatását szolgálják a diadalszekér hátsó részén elhelyezett, a herceg által visszahódított városok ábrázolásával és megnevezésével díszített zászlók is. A zászlók előtt, a diadalkocsin két, aranyszínű ruhába öltözött nőalak áll, babérágat tartva a győztes hadvezér, Lotharingiai V. Károly feje fölé (utalás az antik római diadalmenetek hasonló elemére), és ugyancsak aranyszínű ruhába öltözött, babérágat tartó nőalakok állnak a diadalkocsi bakjánnak két oldalán is. A bölcsesség, a jog, az igazságosság és az igazságos háború istennőjeként a Lotharingiai-ház címerével díszített diadalkocsit hajtó, s ábrázolása által a herceget mintegy mitikus hőssé emelő Pallas Athene allegorikus alakja nemcsak a lotharingiai herceg államférfiúi és hadvezéri bölcsességét és előrelátását, hanem a vezetésével az egyesült keresztény seregek által Budáért, a török ellen vívott harc jogos és igazságos voltát, s ezért a katonáknak a kiontott vér bűnétől való feloldozását is reprezentálja. (A kocsit hajtó sisakos nőalak Athene ábrázolása mellett az Erő allegorikus alakjaként is értelmezhető.) A kocsit kétoldalt kék ruhás, babérkoszorút tartó leányok kísérik, mögötte nemes török rabok vonuló csoportja jelenik meg. A győzelem jeleként a menet az ellenség földre hullt hadijelvényein, török zászlók során halad végig, az út mentén pedig a török seregek felszerelése, fegyverek, harci dobok, valamint mezítelen, halott török katonák hevernek. A győztes hadvezér kocsija a Viszály (Széthúzás, Féltékenység) legyőzött allegorikus alakján gördül át, a Respublica Christiana megvalósítása, illetve az Európára nehezedő, egyre nyomasztóbb oszmán-török katonai jelenlét visszaszorítása érdekében az