Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

18. BFL, Várépítési Bizottság iratai, II/3a, az 1898. április 5-i ülés jegyzőkönyve. A majolikaképeket Roskovics Ignác festményei alapján a Zsolnay gyárban készítették. 19. A szupraport-képekről SINKÓ Katalin katalógustétel-leírása: Történelem-Kép 2000, 629—630. 20. PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, Budapest, 1893, (második kiadás: 1899). 21. PAULER Gyula: „III. Béla és családja", in: III. Béla, 28 — 34. 22. SCHULEK Frigyes: A budavári főszékesegyház környékének rendezése és Szt. István király emlékének kérdése Budapest, 1894. 23. U. o. 8. 24. A sors iróniája, hogy a végül elkészített Stróbl-féle Szent Zsíván-szobor, amelynek talapzatát tervezte Schulek, a Munkácsy által festett és 1893-ban haza hozott Honfoglalás Árpád-figuráját idézi. 25. SINKÓ 1994, 9—26. 26. BONCZ Ödön: „A magyar viselet IV. László koráig" Archaeológiai Értesítő, 1887, 1. 27. Boncz szerint pl. a velencei San Marco mozaikképein a szkíta harcosok ruhája alapján közelítőleg rekonstruálható a korabeli magyar viselet. 28. HUSZKA József: Ungarische Ornamentik, Budapest, 1900: 3—4.; A kérdésről ld. HOFER, Tamás: „Historisierung des Ästhetischen. Die Projektion nationaler Geschichte in die Volkskunst.", In: Johler, R.— Nikitsch, H.— Tschofen, B.: Ethnische Symbole und ästhetische Praxis in Europa (Veröffentlichung des Instituts für Volkskunde der Universität Wien 17., 1994.; HOFER Tamás: „őstörténet a néprajz látószögében", in: KOVÁCS László—PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz, Budapest, 1997, 7—15. Huszkáról legújabban: FEJŐS Zoltán (szerk.) Huszka József, a rajzoló gyűjtő, a Néprajzi Múzeum kiállítási katalógusa, Budapest, 2006. 29. A lovarda bejárata előtti pofafalra felállított Cs/Ms-szobor kevésbé a romantikus csikós-toposzra kívánt utalni, inkább csak a funkcióhoz kötött ikonográfiából származtatható. Vö. SINKÓ Katalin: „Az Alföld és alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és hazai képzőművészetben", Ethnographia, C. (1989), 3—4. sz., 121—154. 30. BFL, Várépítő Bizottság iratai, II/3.b., 1898/58. 31. Már Ybl Ervin, Hauszmann és Ybl monográfusa feltételezte 1953-ban, hogy Hauszmann így akarta elkerülni, hogy Zsolnay Lechnerrel szövetkezve, vagy legalábbis Lechner stílusában tervezzen egy enteriőrt a várpalotában (YBL, 1953, 256). Lechner és Zsolnay kapcsolatáról MENDÖL Zsuzsa: „Lechner Ödön és a Zsolnay gyár kapcsolata, in: HADIK András—PUSZTAI László: Lechner Ödön 1845—914, Budapest, 1988, 64—65. 32. BFL, Várépítő Bizottság iratai, II/3.b., 1897. november 30-i ülés jegyzőkönyve. 33. Zsolnay Teréz, Vilmos lánya, már az 1870-es években japán és kínai hatású terveket készített. Testvérével, Júliával, Jakob Falke segítségével az Österreichisches Museum für Kunst und Industrie könyvtárában keleti — főleg perzsa és indiai — motívumokat tanulmányozott. Zsolnay Miklós, Vilmos fia és 1900tól utóda a cég élén, az 1887—88-ban tett közel-keleti gyűjtőútján egy mintegy 170 darabból álló kiváló minőségű csempe-, valamint több ezer darabos kerámiadarab-kollekcióra tett szert, amely jelentős forrása lett a gyár mintaválasztékának. GERELYES Ibolya—KOVÁCS Orsolya: Egy ismeretlen orientalista. Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteménye, Pécs, 1999, 11—13. 34. A Zsolnay gyár részvétele a parasztház berendezésében eddig nem volt ismert. A 2002-ben kiadott, angol nyelvű katalógus mint azonosítatlan tervet közöl egy, a Zsolnay gyár archívumában őrzött falnézeti rajzot, amely a parasztházban berendezett szoba egyik oldalát mutatja. A gyár szerepe minden bizonnyal a rajzon látható kályha legyártása volt. CSENKEY, Eva (ed.): Hungarian Ceramics from the Zsolnay Manufactory, 1853—2001, New Haven-London, 2002, 96, Kat. No. 32. 35. Az ornamens kérdésről a Zsolnay-gyár kapcsán: SINKÓ, Katalin: „The Creation of a National Style of Ornamentation at the End of the Nineteenth Century", in: CSENKEY, Éva (ed.) 2002, 45 — 53. 36. SINKÓ Katalin: „Tudománytörténeti megjegyzések a nemzeti »forma-nyelv« kérdéséhez 1873—1906", in. A. GERGELY András: A nemzet antroplógiája (Hofer Tamás köszöntése), Budapest, 2002, 289. 37. SCHULTE-WÜLWER, Ulrich: „Zur Bedeutung von »Renaissance« und »Volkskunst« im Werk von Heinrich Sauermann", in: Heinrich Sauermann (1842—1904). Ein Flensburger Möbelfabrikant des Historismus. Begleitheft zur Ausstellung im Städtischen Museum Flensburg vom 1. Juli — 2. September 1979., Flensburg, 1979. 38. Kecskeméten egyébként is virágzott ekkor a honfoglalás kultusza: a városhoz tartozó Pusztaszer, illetve