Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

JEGYZETEK 1. SZATMÁRI Gizella: „Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburgterem." TBM, XXIX. (2001), 457^*72. 2. A palota dekorációjáról a legfontosabb egykorú leírások: HAUSZMANN Alajos: A magyar királyi vár építésének története, Budapest, 1900; HAUSZMANN Alajos: A magyar királyi vár, Budapest, 1912. A legfontosabb feldolgozások: CZAGÁNY István: A Budavári palota és a Szent György téri épületek, Budapest, 1966; YBL Ervin: Hauszmann Alajos élete és művészete, 1953, (gépirat a Szépművészeti Múzeum és az MTA Művészettörténeti Intézete könyvtárában); FARBAKY Péter: „A Budai Királyi Palota a historizmus korában. (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata)", TBM, XXIX. (2001), 241—265.; ROSTÁS Péter: „Egy helyiség helye. A Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története", TBM, XXIX. (2001), 487—530; ROSTÁS, Péter: „Die »historischen« Prunkräume des Budaer Königspalastes um 1900", Mitteilungen der Gesellschaft für vergleichende Kunstforschung in Wien, 59. évf. 1/2. szám, (2007. február), 1—22. 3. „A királyi palota építése", Vasárnapi Újság, 1900, 410. 4. A Szent István-termet az alapvető Hauszmann-féle 1912-es díszmű rosszul lokalizálja, a tényleges Szent István-teremtől nyugatra eső helyiséget jelöli a vonatkozó magyarázó szám. 5. SINKÓ Katalin: „A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk", In: ZÁDOR Anna (szerk.): A historizmus művészete Magyarországon, Budapest, 1993, 137. 6. SINKÓ, Katalin: „Franz Joseph: Rivalität und Dualität dynastischer und nationaler Repräsentation", In: Kaiser und König. Eine historische Reise: Österreich und Ungarn 1526—1918, Collegium Hungaricum Wien, 2001,21. 7. ///. Béla magyar király emlékezete. Dicsőségesen uralkodó utódja I. Ferenc József császár és apostoli király legmagasabb segélyével a magyar kormány megbízásából. Szerkesztette: FORSTER Gyula mint a MOB másodelnöke és a koronázó templom építési bizottságának elnöke, Budapest, 1900. 8. HANÁK 1984, 55. 9. A budai várat utolsó leheletéig védő Hentzi egyike volt a király kedvenc hőseinek, ld. HANÁK Péter: „Ferenc József hálószobája", Élet és Irodalom, 1980. október 4. A Hentzi-szobornak a budai Hadapródiskolába, a magyar tisztnövendékek nevelőintézetének udvarára való áthelyezése körüli belpolitikai botrányról: „A Hentzi-emlék beszentelése", Politikai Hetiszemle, 1899. augusztus 6., 14.; Veritas [DOLENECZ József]: „Politika és Hentzi-szobor" Politikai Hetiszemle, 1898. november 13, 2—4.; Veritas [DOLENECZ József]: „Bánffy, Fejérváry és Krieghammer", Politikai Hetiszemle, 1898. november 20, 3—5.; A Hentzi-emlékről ld. még: CZAGA Viktória: „A Harcos Emlék — szoborsors Magyarországon. (A Hentzi-emlékmű története)" Acta Musei Militaris in Hungária. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 6 (2003), 79—112. különösen: 97—99. 10. A magyar és osztrák kormányzat szimbolikus és/vagy látszatpolitizálását, az egyik napról a másikra való túlélés jegyében való működést, amely helyenként parttalan opportunizmusban nyilvánult meg, lehet akár annak megnyilvánulásaként is értékelni, hogy a kormányzó erők egész egyszerűen nem tudták, hogyan lehet a válságon úrrá lenni. DOLMÁNYOS István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901—1904), Budapest, 1963, 13. 11. SINKÓ 2001,20. 12. SINKÓ 2001, 20. A múzeumban végül a császár és a helytartó festett portréit helyezték el. BICSKEI Éva: „A nemzeti panteon formálódása. Közgyűlési termek arcképcsarnokai a 19. században", In: Diszciplínák határain innen és túl. Fiatal Kutatók Fóruma 2.—2006, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2007, 173. 13. SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: „Az újkori Budavári Palota belső díszítése", TBM, XXIX. (2001), 427. 14. ROSTÁS 2001, 501. 15. HANÁK, Péter: „Probleme der Krise des Dualismus am Ende des 19. Jahrhunderts", Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 51. Budapest, 1961. (Studien zur Geschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie), 378. 16. HANÁK 1984, 55. ff. 17. SINKÓ, Katalin: „Árpád versus Saint István. Competing Heroes and Competing Interests in the Figurative Representation of Hungarian History", in: Tamás HOFER (ed.): Hungarians between "East" and "West", Budapest, 1994, 9—26.