Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

1900. évi párizsi világkiállításon bemutatták.

66 (14. kép) A királynéra való hivatkozás Hauszmann számára mintegy jogalapot teremtett, hogy teret adjon az ún. „modern szubjektív" stílusiránynak, azaz a szecessziónak.

67 A parasztháznak igen kevés köze volt az akkoriban már egyre inkább előtérbe kerülő etnográfiai kutatásokon, felméréseken alapuló népies stílushoz. A tervezést itt Hauszmann átengedte Faragó Ödönnek, aki az 1900. körüli években a Magyar Iparművészeti Társulat kiállításain az egyik legtöbbet szereplő és leginkább méltatott ipanuűvész-tervező volt.

68 Faragó ekkoriban tervezett bútorainak legszembeötlőbb jellemzője a német Jugendstilnek magyaros elemekkel való „honosítására" való törekvés. (IS— 17. képek) Ezeken a bútorokon nem találkozunk keleties ornamentikával vagy a kortárs etnográfiai kutatások eredményeinek hasznosításával. Hauszmann figyelmen kívül hagyta az akkoriban egyre sűrűsödő néprajzi feltáró munkákat és mindenekelőtt nem vett tudomást a millenniumi kiállítás szabadtéri néprajzi bemutatójáról, a 25 teljesen berendezett tájházról.

69 A déli várkertben felhúzott parasztház laza viszonyát a néprajzi „leletek"-hez inkább a bécsi 1873-as világkiállításon bemutatott magyar csárdának a néprajzi ismeretekkel tartott távoli kapcsolatához lehetne hasonlítani.

70 Továbbá a berendezésben csak a kályha legyártásában engedett teret a Zsolnay gyárnak, de a pécsi gyárban rendelkezésre álló magyaros modelleket nem hasznosította. Hauszmann hű gyermeke volt a 19. századnak: a századfordulón modem művészetet akart, de úgy, hogy az organikusan bontakozhasson ki a historizmusból. A történeti stílusok, ezek közül is a reneszánsz igazi elkötelezettjeként nem kívánt sem magyaros, sem szecessziós, sem art nouveau irányú modernitást. Véleményét 1913-ban, amikor a Műegyetemen jutalomdíjat alapított a legjobb reneszánsz vagy ebből fejlesztett stílusú terv készítője számára, így összegezte:

71 „[...] meggyőződésem, hogy csakis ezen az alapon [ti. a reneszánsz építészet tanulmányozásával] lehet építészetünket tovább fejleszteni, és megfelelni mindazoknak a követelményeknek, melyet a modern korszak az építésztől megkövetel. " 17. Faragó Ödön: Szalonszekrény (Magyar Iparművészet, 1900)