Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

zérelt birodalom, a soknyelvűség és a katolikus egyház által szentesített hatalom szimbóluma lett. A Szent István-terem ikonográfiái programját Pauler Gyula főlevéltáros, az Akadémia történeti bizottságának elnöke állította össze.

18 A falakon az Árpád-ház tíz tagja jelent meg: Szent Imre, IL, III. és IV. Béla, Szent László, Kálmán király, II. és /77. Endre, Szent Erzsébet és Margit. A szupraport-képeken egy-egy történeti jelenet: Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti, valamint István király megkoronázása, az államalapítása Pauler volt a szerzője az Árpád-házról szóló standard-műnek

20 és az egyik legtekintélyesebb képviselője a hivatalos történetírásnak. Figyelemre méltó az a tipológia, amelyet a III. Béla emlékezetére kiadott díszalbumban fejtett ki:

21 „Ha végig tekintünk az Árpádházi királyok során, két typust külön-böztetünk meg. Az egyik nyugodt, komoly, kissé rideg tiszta keleti faj, mint újabb történetünkben Deák Ferencz, a költők közt Arany János; a másik elevenebb, tüzes, nemcsak lelkes, de másokat is tud lelkesíteni; megátszik rajta, hogy az ázsiai magyarba könnyebb — szláv — vér vegyült, mint meglátszik Kossuth Lajoson vagy Petőfi Sándoron. Mindkettőben megvan azonban a magyar faj jellemző vonása: hogy úr; van benne méltóság, erő; van akaratja, tud parancsolni, és — ha el nem lustul — cselekedni, csakhogy az egyik tevékenysége izzó parázs, a másiké lángoló tűz. Szent István, aki Magyarországot megalapítá, és Szent László, a daliás hős, ki az ország minden szomszédjával diadalmasan megverekedett — mintegy megdicsőült typusai e két árnyalatnak. " Szent István besorolását a nyugodtabb típusba átvette Schulek Frigyes is, aki a halászbástyái Szent István-szobor helyén 1894-ben még Szent István-kápolnát tervezett, és közzétett terveihez fűzött kommentárjában fogalmazta meg Szent Istvánról alkotott gondolatait.

22 Egy ülő szobrot tervezett az államalapító királynak, mert magyarázata szerint: „„[...] nem mozgékony ló, az ő maradandó ülése, hanem a 9-százados állandóságú trón, melyet felállított, elsőnek foglalt el és melyen egy ember öltőn át ült. Egész élete, összes kormányzói tevékenysége az államosítás békés eszméjét képviselte.

m Schulek élesen vitába száll azzal a nézettel, mely szerint „...a magyar ember, mint lovas nemzet fia, királyát, a legelső ma5. Fadrusz dános: Atlasz-szobor a budavári gyar embert leginkább lóháton szereti látpalota krisztinavárosi szárnyában. ni és ennélfogva Szt. Istvánt, a királyok