Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

2. A Szent István-terem, 1900-as évek az összehangolására is törekedett. Hauszmann finom megfogalmazásában ez így hangzott

3

: „Törekvésünk az, hogy e büszke vár ... a magyar szent koronához méltó alakban nemzetünknek a trónhoz való ragaszkodásával együtt, egyszersmind hirdetője legyen a magyar kultúrának és művészetnek. " Az alábbiakban annak a három ún. történeti enteriőrnek a kialakításával kívánok foglalkozni, amely elhelyezkedése és dekorációja által ez utóbbi szempontnak az érvényre juttatásában a leglényegesebb szerepet kapta. A három terem lokalizálása a palotakomplexumban a következő volt: a Habsburg-terem a régi palota északi tömbjének keleti szárnyába, az új elrendezésben a dunai homlokzat középtengelyébe került, a Mátyás-terem a nyugati, krisztinavárosi szárnyban, a Szent István terem pedig a déli oldalon az új, krisztinavárosi és a régi III. Károly-féle épületrészt összekötő nyaktagban kapott helyet.

4 (1—3. képek) A három korszakot megjelenítő három terem együttese mintegy a magyar nemzet kereszténység felvétele utáni történetének és a Habsburg ház legitim uralkodásának kontinuitását volt hivatva érzékeltetni. Éppen azt a gondolatot tehát, amit az uralkodó azzal a gesztussal fejezett ki, hogy az Árpád-házi III. Béla hamvait saját költségén helyeztette el 1897-ben a restaurált Mátyás-templomban kialakított sírkápolnában. Thaly Kálmán történész erre az alkalomra konstruálta meg és publikálta I. Ferenc Józsefnek az Árpád-házi III. Bélától való leszármazását igazoló

5 családfáját. A király Árpád-házi őseinek nevét —