Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZVOBODA DOMÁNSZKY GABRIELLA: KAKAS MÁRTON A MŰTÁRLATBAN

Adolf Menzel: Nagy Frigyes és IL József felső Szilézia Neisse városában, J769 augusztus 25-én való első találkozása, 1857. A képről készült litográfia, 1903 tájfestő, aki a Kilátás a Szaharái pusztára Cairo közeléből és a Nazareth természet után című műveit mutatta be. (A Szaharát Károlyi István gróf engedte át a kiállításra.) Ligetit a Károlyi család — István, György és Klarissza — állandóan foglalkoztatta, István gróf támogatásával utazott külföldre, a természet tanulmányozására, minek során először Rómában id. Marko Károly mellett festett, majd Nápolyban és Palermóban járt, ahonnan Egyiptomba és Szíriába ment. Hazatérését Szicíliából Telepy Károly nagy örömmel tudatta Jókaival.

46 A festő ezidőtt pártfogójánál, Károlyi Istvánnál Foton dolgozta fel az úton készült vázlatait.

47 A Kilátás a Szaharái pusztára Cairo közeiébőr* képről Kakas Márton így szól: „ez valami elragadó szépség! ...az ember a melegét érzi annak a napnak, melly ama sajátságos vörös ködbe burkolta az egész tájt, minden igaz és mégis meglepő... Ez is gyöngye a műtárlatnak, de amaz (a Názáret-kép) gyémántja."

49 A másik kiemelt mester Madarász Viktor, ő Párizsból küldte a Zách Feliciánt és az Utolsó Zrínyit (Zrínyi János fogsága) a tárlatba, valamint a Hunyadi László siratását a történelmikép-pályázatra.

50 Kakas Márton ezekről írta le a talán legszebb sorokat, amelyek magyar képről valaha megjelentek: „...most egy ollyan lángész lép elénk, a ki egyszerre három művel lép elénk, ollyan művel, a miken nem csak festést látunk, de látunk lelkeket előjönni belőlük, a mikről ihletés borzadálya fut végig rajtunk. Ezek a művek ugy vannak ideteremtve, a hogy azok a művész forró fantáziája előtt megjelentek, a ki