Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

létrehozását nem csak kegyeleti célok vagy a panteonizáció fennkölt eszméje sürgette, hanem történeti forrásként is mind nagyobb igény mutatkozott iránta. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményén belül gyarapodó portrék a Nemzeti Képcsarnok 1863-as átrendezése után kaptak önálló termet.

62 Ligeti Antal kiállítási lajstroma szerint a Történelmi arczképek elnevezésű egység 51 képmása között egykorú vagy közel egykorú történeti ábrázolások éppúgy helyet kaptak, mint 19. századi, kortárs arcmások.

63 E tárlaton szerepelt többek között Mária királyné azon, Jankovich Miklós gyűjteményéből származó arcképe is, amelyet 1853-ban a Családi Kör és a Magyarország és Erdély képekben (1853—1854) is reprodukált.

64 A történeti hitelességre törekvő képes folyóiratok emellett más, hiteles forrásokat is felkutattak. Zrínyi Miklós esetében a Vasárnapi Újság és a Hazánk és a Külföld (1864—1872) is a hadvezér Szigetváron őrzött képmását reprodukálta.

65 A költő Zrínyi arcképét Pákh Albert lapja két, egyaránt hitelesnek mondott alakban is közre adja.

66 Toldi Miklós portréját a hős utolsó leszármazottja, gróf Toldi Lőrinc hagyatékában talált, az Erdélyi Múzeumban őrzött képmás után mutatja be a Vasárnapi Ujság.

bl Emellett az arisztokrata-nemesi családi gyűjtemények is megnyíltak olykor az olvasók előtt: Báthory Erzsébet képmását a csömöri Zay grófok ősgalériája nyomán közölték.

68 A kiegyezést megelőzően a populáris sajtó portréin még párhuzamosan érvényesültek az eszményteremtő és a forrásokra támaszkodó múltkép szempontjai. A történeti portréikonográfia pozitivista kívánalmai csak a század utolsó negyedében jutottak uralomra. A Szilágyi Sándor szerkesztésében 1885-től megjelent Magyar történelmi életrajzok képanyagának összeállításakor a szerzők már alaposan mérlegelték a fennmaradt arcképek történeti hitelességét. Szilágyi vállalkozásával párhuzamosan látott napvilágot Márki Sándor — kivitelében jóval szerényebb — Magyar Pantheonja, amelyben már a korszerű portréikonográfia szempontjait érvényesültek, amint a bevezetőben olvaható.

69 Meglátása szerint a történeti személyiség arcvonásainak rekonstrukciójában a történeti adatok, a külsőre vonatkozó egykorú megjegyzések mellett egyenlő súllyal esik latba a képzelet és a kollektív hagyomány ereje. A hazai vonatkozású képi források gyakorisága és megbízhatósága szempontjából Márki négy korszakot különböztet meg. Az államMagyar Balázs. Magyar ősök képcsarnoka. Marastoni József körajza. Császár Ferenc kiadása. A Divatcsarnok melléklete, 1855