Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - RÉVÉSZ EMESE: VIRTUÁLIS PANTEONOK

az irodalmárok mellett már nemzeti színjátszásunk elismert képviselői is helyet kaptak.

32 A kiadó ezúttal már a siker biztos tudatában nyújtotta át válogatását olvasóinak: „Becsesebb és szivesebben fogadott műmellékletet nem adhatna olvasóinak a derék szerkesztő, mint épen azoknak arczképeit összegyűjtve, kikről mivelődésünk történetében legtöbbet beszélünk, iróink és színészeink emlékét örökítve meg. A tavalyi 24 iró arczképe után ismét 24-el szaporítá a ,Hölgyfutár' kis Pantheonunkat" — fogadta elismerő szavakkal a vállalkozás folytatását Jókai Mór.

33 Korszakunkban az irodalmárok vizuális panteonizációjának egyik legaktívabb szorgalmazója Vahot Imre volt, aki e téren már a negyvenes években is múlhatatlan érdemeket szerzett. 1856-ban 34 magyar író allegorikus keretbe foglalt arcképét gyűjtötte egy lapra.

34 Portréikat hiteles kortárs szemtanúk, részben Barabás rajzai, részben Tiegde János fényképei nyomán rajzolta kőre Röhn Alajos. Az új magyar irodalmi Parnasszus tetejére Vahot már ekkor — a jubileumi ünnepségeket jóval megelőzően — Kazinczy Ferencet helyezte. Őt két oldalról a nemzeti irodalom immár kanonikussá vált „alapító atyái" övezték Csokonai Vitéz Mihálytól Czuczor Gergelyig. Alájuk a magyar próza és a magyar líra legjelesebb képviselői kerültek, míg a legalsó sorba a drámaírók, Vahot közvetlen kortársai sorakoztak fel. E hierarchikus építmény fő tengelyébe ily módon Kazinczy Ferenc, Arany János és Petőfi Sándor — és nem kevés öntudatra vallóan — maga e panteon tervezője, Vahot Imre került. Nem sokkal később Vahot, a Napkelet (1857—1862) szerkesztőjeként 1858-ban Magyar írók életnagyságú arczképcsamoka címen indított útjára egy sorozatot, de a portrégalériából csak két lap, a magyar irodalom két kultikus jelentőségű alakja, Petőfi és Vörösmarty Barabás rajza nyomán készült képmása jelent meg.

35 Az ötvenes évek végén a hazai irodalmárok kultuszának építésébe a korszak legsikeresebb lapkiadója és a nemzeti nyelvű irodalom elismert támogatója, Heckenast Gusztáv is bekapcsolódott. 1858-ban Magyar írók arczképei és életrajzai címen megjelent válogatása negyven magyar író pályaképét és portréját foglalta magába.

36 A fametszetes mellképekkel illusztrált kiadvány szándékosan olcsó, a szélesebb publikum számára is hozzáférhető kivitelben készült. A portrék egy része korábban már a Vasárnapi L7/ságban is megjelent. Egy hírlapi közlemény szerint Heckenast 1859-ben már egy nagyobb szabású irodalmi panteon létrehozását is fontolgatta: Barabás Miklós közreműködésével Petzval Ottó a Vasárnapi Újság címlapján. Fametszet, 1882 szeptember