Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA

Ligeti Antal és Wagner Sándor: Mátyás király hazatérése a vadászatról, 1880 k. Vászon, olaj, 152x223.5 cm, jelzés nélkül. MN G inv. nr.: 2767 dő hős felesége és Mátyás király anyja, aki nem kis mértékben neki köszönheti királlyá választását, hiszen ő szabadította ki Podjebrád cseh király fogságából, testvére Szilágyi Mihály katonái segítségével. Vajda Zsigmond Benczúr Gyula tanítványa, kiváló képességű történeti festő, de nevét igazán ismertté az Országházban levő falképei tették. Id. Marko Károly: Visegrád című képe (1822 k.) már a Hunyadi Mátyás személyéhez kapcsolódó témakörhöz tartozik. A 19. század első felében fordult elsőként az érdeklődés a múlt, a történelem tragikus vagy dicsőséges eseményei felé. Ennek következtében a festészet minden műfajában megjelenik a historikus jelleg, így a tájképben is, amelyet történeti tájképnek nevez a szakirodalom.

5 Visegrád a magyar múlt dicsőséges korszakának, az egykori virágzó Magyarországnak szimbólumává vált, hiszen azt még az Anjou Károly Róbert kezdte el építtetni, de itt született I. Lajos, akit Nagy Lajos névvel illetett a történetírás, majd 1467—1489 között Mátyás király itt építtette fel pompás reneszánsz palotáját, a vár alatt a Salamon toronytól északra a Dunához közel, és amelynek maradványai ma is láthatóak. Markó képe már jelzi a nemzeti múlt iránti érdeklődés feléledését, de ami miatt igazán fontos, hogy a későbbi történeti táj ábrázolások etalonjává, példaképévé vált, amely nem csekély mértékben tulajdonítható az elegáns, kiegyensúlyozott, klasszicista képszerkezetnek. Ligeti Antal és Wagner Sándor: Mátyás király hazatérése a vadászatról. Az 1880 körül készült mű egyik bizonyítéka a Mátyás kultusz széleskörű érvényesülésének. Mátyás népszerűségének egyik legbiztosabb jeleként, ábrázolása a szűkebb értelemben vett wi