Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA

zésnél, de Madarásznak a drámaibb hatás elérése miatt erre volt szüksége, és élt a művészi szabadság eszközével, éppen úgy mint költőink és iróink.

4 A kép egyszerű kompozíciója a 17.—18. században elterjedt halotti ravatalképekkel mutat rokonvonásokat, de megfogalmazásában drámaian egyszerű, hatásában őszinte és megrázó, mint ahogy így érezte ezt a kép készülésének időpontjában még a francia kritika is, a párizsi Salonban való bemutatáskor. A kép a kor embere számára egyértelmű utalás volt az 1848-as forradalom leverésére, s így vált az egész magyar nemzet gyászának máig érvényes szimbólumává. Jelezve a szakma méltó elismerését, Madarász megkapta érte a párizsi Salon aranyérmét. Vajda Zsigmond: Szilágyi Erzsébet 1890-es években készült képe, közvetve a Hunyadi László ábrázolásokhoz sorolható, mivel alakja általában Hunyadi siratásával kapcsolatos ábrázolásokon szokott feltűnni. Ez a kép azonban korábbi eseményeket örökít meg, mert a háttérben a nándorfehérvári csata zajlik, az előtérben levő fiú a még gyermek Mátyás. A kép bár a Kiegyezés utáni években, a millenniumi ünnepségekre való készülődés során készült, de szellemében a heroikus irányzathoz tartozik, Szilágyi Erzsébet mint a női hősiesség példaképe jelenik meg. Kihangsúlyozza ezt alulnézetből szemlélt, ezáltal megnagyobbított alakja is. A kép egyértelmű üzenete: ő a hazáért küzid. Markó Károly: Visegrád, 1822 körül. Vászon, olaj, 58,5x83,5 cm, jelzés nélkül, MNG inv. nr.: 3097