Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Klement Judit: Nagypolgár famíliák a 19. századi Pest-Budán és Budapesten

e fogalom mögé;

13 van, aki a jövedelem alapján mutatja ki a nagypolgárságot,

14 megint másnál a vagyon, jövedelem, iskolai végzettség együttesen dönt a nagypolgári helyzetről.

15 Mindemellett visszatérő elem történetírásunkban a nagypolgári életmódra való hivatkozás, amely még a legideologikusabb struktúraleírásokba is bizonytalansági elemet csempész, Berend T. Iván és Ránki György egy 1984-es cikkét idézve, „az élet valóságán" keresztül. „A városi nagypolgárságot, bár elvileg egyértelmű osztálykorlátok választották el az alatta elhelyezkedő rétegektől, az élet valóságában rendkívül sok szál kapcsolta össze a városi kispolgári, értelmiségi középrétegekkel. Gyakorta ugyanazon családon belül is megtalálhatók voltak mindkét réteg képviselői. Egyébként is sok hasonlóság teszi bonyolulttá a határok világos megvonását."

16 Abban azonban a történészi munkák mind egyetértenek, hogy a nagypolgár meghatározásának kérdése jellemzően azon múlt és múlik, miként definiáljuk a polgárt, illetve a polgár megjelenésével járó társadalmi folyamatot, a polgárosodást. Mára viszonylagos konszenzussal állíthatjuk, s ez a szemlélet tetten érhető a kortárs magyar történészi munkákon is, hogy a polgár nem tevékenysége, foglalkozása (például gazdasági funkciója) révén különíthető el más társadalmi csoportoktól, hanem egyfajta közös kultúra, sajátos társadalmi minőség alapján (úgy mint az individuum, a teljesítmény és tudás fontossága és értékelése, a családi és társas kapcsolatok ápolása, sajátos lakáskultúra stb.).

17 Persze e „közös kultúra" és „sajátos társadalmi minőség" kifejtése sem egyszerű feladat, kizárólag mikroszintü elemzések alapján fejthető fel és érthető meg a működése. A továbbiakban ennek folyamatát szeretném érzékeltetni egy 19. századi pest-budai, budapesti család példáján, amely megítélésem szerint jól szemlélteti, milyen eredményekkel járhat, s milyen megvilágosító erejű lehet egy esettanulmány a 19. századi nagypolgárság és polgárság lényegének megértési folyamatában. Az eset Fuchs Rudolf, pesti nagykereskedő

18 négy lányának a kiházasítását meséli el. Fuchs Rudolf apja, Fuchs Keresztély Lőcséről származott cipszer (szepességi szász), lutheránus családból és dohánygyártással, dohánykereskedéssel foglalkozott. A 19. század elején még testületen kívüli kiskereskedőként működött Pesten, majd 1832-től nagykereskedői jogosítványt nyert és később gyári privilégiumot is kapott a dohánygyártó üzemére. Nyáron dohányt őrölt, télen pedig lisztet, ami ellen a molnárcéh tiltakozott is, s a pesti tanács eltiltotta Fuchsot a bérőrléstől. Pénzét városi ingatlanokba és városi haszonbérletbe fektette. Nem vett részt a városigazgatásban, s nem lett választott polgár sem. Üzemét és nagykereskedését fiai, Rudolf és Gusztáv folytatták a Polgári Kereskedő Társaság tagjaiként. Amikor 1850-ben a dohány állami monopólium lett, a dohánygyártó üzemet eladták a Fuchs testvérek a kincstárnak, de a kereskedelmi profilt megtartották. Gusztáv az 1850-es években termény- és borkereskedéssel foglalkozott, Rudolf pedig a közéleti szereplés felé fordult, a pesti kereskedelmi és iparkamara elnöke lett, s váltótörvényszéki ülnökként működött.

19 Az állami megváltásból eredő tőkéjüket 13 HANÁK 1978. 14 VÖRÖS 1978. 15 RÁNKI 1990. 16 BEREND-RÁNKI 1984. 778. 17 BÁCSKAI 2006, GYÁNI 2002. 18 Fuchs Rudolf egész életét Pesten töltötte. Pesten született 1809. február 6-án, itt is házasodott 1840. június 15én, és Pesten is halt meg 1892. november 22-én. Budapest Főváros Levéltára (=BFL) XV. 20. Evangélikus anyakönyvek, A2, A4, A6. 19 Bácskai Vera megállapítását (BÁCSKAI 1989. 109.) tovább színezhetik az anyakönyvekben található