Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Basics Beatrix: Pollack Mihály tervei a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának építészeti gyűjteményében

kapott megbízást Schreyer Ádám plébánostól. Kompozit oszlopokon nyugvó angyalokkal, virágfüzérekkel díszített képszék felett háromszögletű oromzat koronázza az oltárépítményt. Az oltárasztal fölötti tabernákulum kerek mezőinek domborművei csak 1840-ben készültek el. Az oltártalapzat ferde síkban záródó két oldalán imádkozó angyalok térdelnek. A főoltárra ugyanebben az évben kapott Pollack megbízást, de csak 1828-ban fejezte be. Az oltárépítmény két oldalán két-két kannelurázott korinthoszi oszlop, mögöttük pedig kétkét hasonló formájú falpillér között látható Schoefft József Szent Teréz elragadtatását ábrázoló festménye. Az építményt konzolos párkánnyal keretezett timpanon zárja. Az oltárasztal felett félköríves oszlopsorral keretezett tabernákulum áll, kétoldalt egy-egy angyallal. A keresztelőoltár a főoltárral egy időben készült egyszerű dór stílusú oszlopokkal keretezett építmény. Utolsóként, 1828-31 között a Szent István oltár keletkezett, a Szent József oltár párjaként, ahhoz hasonló felépítéssel, az angyalok helyén támaszkodó nőalakokkal, a Szeretet és Remény allegorikus figuráival. Azonosítatlan tervekként szerepelt a kiállításon három olyan rajz, amelyek mindegyike sok hasonlóságot mutat a Vigadó terveivel, ugyanakkor számos eltérés is megfigyelhető, mint például a portikusz kiképzése, oszlopainak elosztása, a földszint megformálása, vagy a nyílások alakja. E tervek összhatásukban mégis leginkább a Vigadó épülettípusát idézik, talán azzal egy időben is keletkezhettek.

7 A régi Harmincadhivatal rossz állapotú, többször javított épülete helyett feltehetőleg Széchenyi István javasolta egy új épület emelését a Duna parton, a Kirakodó piacon (a mai Roosevelt tér). Ez egyrészt a tér beépítésének fontos lépése lett volna, másrészt megkönnyítette volna a vízi úton történő szállítást és kereskedelmet. A hely kijelölésére bizottságot hoztak létre, amelynek Pollack Mihály is tagja volt. A Harmincadhivatal helyét illetően Széchenyi és József nádor nem értettek egyet, felépítése városrendezési szempontból kiemelt fontosságú volt. Szóba jött helyszínként a Színház tér (a mai Vörösmarty tér), de később már az Akadémia épületének mai helyén képzelték el. 1836-37 folyamán több terv is készült: egy kisebb, egyszintes és egy nagyobb, emeletes épületé. Zádor Anna Pollack monográfiájában rámutatott arra a szembeötlő stiláris hasonlóságra, amely a francia forradalmi építészek - Etienne Louis Boullée (17281799) és Claude Nicholas Ledoux (1736-1806) - épületeivel összehasonlítva ezeken a terveken megmutatkozik. A kisebb épület főhomlokzatán hatoszlopos, timpanonnal koronázott portikusz vezet a főbejárathoz, kétoldalt pedig három-három tengelyes, az ablakokat egyenes szemöldökpárkány zárja. Az oldalhomlokzat sokkal súlyosabb benyomást kelt dór párkányzatával és falpillérekre támaszkodó félköríves nyílásokkal. Az egyemeletes változat hasonló főbejáratát öt-öt tengelyes részek övezik, az ablakok keretezetlenek, s az alagsori ablaksor a teljes épületen végigfut. Az oldalhomlokzat tagolása hasonló, három íves nyílású kapuval, fölöttük egyenes záródású hármasablakokkal. x A tervsorozat mindegyik lapja színezett tusrajz, s ismét Pollack 7 Pollack Mihály ( 1773-1855): Homlokzatterv papír, színezett tusrajz. 39,5 x 59 cm, lt.sz.: 29.941, Budapesti Történeti Múzeum Pollack Mihály (1773-1855): Homlokzatterv, távlati nézet papír, színezett tusrajz, 35 x 54,5 cm, lt.sz.: 29.940, Budapesti Történeti Múzeum Pollack Mihály ( 1773-1855): Homlokzatterv papír, színezett tusrajz, 51 x 73 cm, lt.sz.: 29.942, Budapesti Történeti Múzeum 8 Pollack Mihály (1773-1855): Harmincadhivatal, oldalhomlokzat papír, színezett tusrajz, 51,5 x 73 cm Felirata: K.K. Dreiszigst=Amt