Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról

fővárosának nevét is feltüntették: München, Wien, Ofen. Max Emanuel mint uralkodó és törökverő hadvezér korabeli kultusza összefonódott az emblémákkal, amit egy 1686-ban Regensburgban megjelent röplap is igazol, ennek metszetén a Magyarországot felszabadító bajor választót győzelmi menetben ábrázolják, körülötte a felszabadított magyar városok, köztük Buda és Pest vedutái

val. A röplapon Buda kis emblematikus képen is szerepel „Buda triumphat

,, felirattal,'

1 ami a budai vár visszafoglalásának stratégiai és eszmei jelentőségét mutatja. Bár a korabeli Habsburg-propagandában kisebb súllyal jelent meg a bajor választó, mint császári apósa, vagy a másik fővezér, Lotharingiai Károly, a bajor közvélemény a magyar korona visszaszerzését fejedelme hőstetteinek tulajdonította. Egy kevéssé ismert - szintén Christoph Jakob Leherr (CIL) augsburgi műhelyében vert - ezüstérem előlapján a választófejedelem profilképe köré neve és címe helyett ezt vésték fel: HERCULES BAVARICUS {BAJOR HERKULES), a hátlapon pedig egy fekvő oroszlán mancsával az előtte fekvő magyar korona felé nyúl ezzel a felirattal: VIGIL1 OVISERIPIET(A STRÁZSÁTÓL ELRAGADJA A JUHOKAT)?

2 A szimbolikus jelenet szerint eddigi őrzőjétől, a töröktől a bajor Herkules, illetve oroszlán ragadja el a Magyarország népét jelképező koronát (6. kép). 6. kép: II. Miksa Emánuel, a „Bajor Herkules" emlékérmen (Nürnberg, 1686 k.) (MNM Éremtára) III. embléma A III. embléma (HOS IAMDISCE PATT) kései antikvitásban gyökerező szimbolikáját a 1617. századi emblematikai irodalom jól ismeri. A sas, hogy eddze és szoktassa fiókáit az égető sugarakhoz, már pelyhes korukban közel viszi őket a Naphoz. Bár a nap sugarainak kipróbálása 31 KELÉNYI e. a. (szerk.) 1937. 253. sz. 32 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára É.N. 33.A/1903