Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról

Gyulai Éva SUAEVORUM BELLICA VIRTUS EMBLÉMÁK BUDA VISSZAFOGLALÁSÁRÓL Adalékok a sváb/bajor-magyar kapcsolatok históriájához Az augsburgi magyaroknak ajánlom Augsburgi emblémák Buda felszabadításának korabeli propagandáját vizsgálva két jól elkülöníthető forráscsoport mutatkozik: az írásos és képi források, az előbbiek közé sorolhatjuk az újságokat, naplókat, könyveket, az utóbbiak között elsősorban a röplapokon megjelent metszeteket, valamint az érmeket említhetjük. Bár a röplapok vedutái, ostromképei általában jelmagyarázatokat, rövid ismertetőket fűznek a képekhez, s az érmek is tartalmaznak hosszabb-rövidebb feliratokat, akár jelmondatokat is, ezeket mégis inkább vizuális befogadásra szánták, mintsem olvasásra. Van azonban olyan reneszánsz és barokk irodalmi grafikai műfaj, amelyben a képi és írásos mű és művészet ötvöződik, kiegészíti, sőt feltételezi egymást, s ez az embléma. A 16. század első harmadától megjelenő legkorábbi emblémáskönyvek a verses antológiákhoz hasonlóan egymástól jórészt független, önálló emblémákat fűznek össze, a század végétől azonban egyremásra jelennek meg a tematikus darabok, amelyek egy-egy központi téma, vezérfonal köré rendezik az emblémákat. Ez a tematika a barokk művészetben és irodalomban egyre inkább maga a fejedelem lesz, aki reprezentációs célokra használja, így az emblémáskönyvek ezen vonulata a középkori királytükrök műfajának folytatója. A tematikus emblémagyüjtemények egyik legjobb példája - amely ugyan nem verses, hanem tudományos magyarázatokkal kísért emblémákat tartalmaz - Lackner Kristóf 1615ben megjelentetett Coronae Hungaricae emblematica descriptio

] című müve. Ez a magyar koronának az emblematika szimbolikájával kibontott jelentőségét tárgyalja, de a 17. századi európai háborúk, a köztörténet eseményei, az uralkodóházak is témául szolgáltak. Ilyen tematikus, emblémákat tartalmazó vékony füzet Buda felszabadításáról is megjelent a számtalan korabeli újság és röplap között, s dacára annak, hogy ez az Augsburgban készült hétlapos, A4 formátumú ritka nyomtatvány - In memóriám gloriosae victoriae Hungaricae a Germanorum fortissimo exercitu auspiciis Leopoldi Imp. invictiss. A. C. MDCLXXXVI. de Turcis reportatae emblemata aliquot édita, Augsburg, Göbel, 1687-Széchényi Ferenc gyűjteményéből

2 bekerült a nemzeti gyűjteménybe, a kutatás jószerivel negligálta, pedig Kulcsár Péter felvette a magyar történet kora újkori forrásmunkái közé,

3 s a Buda visszafoglalásáról készült korabeli nyomtatványok bibliográfiáiban is szerepelt.

4 1 RMK III. 1615 2 Széchényi-catalogus 1799. 1. 310. KULCSÁR 2003. 666. 4 KELÉNYI 1936. 1115., 1170—1170. sz.; HUBAY 1948. 987. sz.