Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

jelzett, hogy az elmúlt időszakkal ellentétben számarányukat tükröző képviseletet biztosították a számukra a törvényhatósági bizottság szakbizottságaiban, hanem az is, hogy delegálták őket a községi üzemek üzemi bizottságaiba. A Ripka Ferenc által meghonosított „pártközi értekezletek" pedig azt a célt szolgálták, hogy az autonómiát érintő fontosabb kérdéseket a főpolgármester rendszerint megvitassa a fővárosi pártok vezetőivel. A demokratikus blokk közeli felbomlását nemcsak ideológiai, politikai és személyi ellentétek, avagy a városházi küzdelmekben elszenvedett kudarcok idézték elő. A választási szövetség szétesését felgyorsította a nemzeti demokraták vezetője, Vázsonyi Vilmos 1926. május végi váratlan halála, valamint egyes demokrata politikusok, miként Bárczy István és Ugrón Gábor bethleni irányvonal mögé való felsorakozása is.

215 Mindenesetre az 1924-1926 közötti időszak arra mutatott rá, hogy a kedvezőtlen közigazgatás-politikai feltételek és a közgyűlési kudarcok ellenére is erős bázisa volt a fővárosi „baloldali" - nemzeti demokrata és szociáldemokrata ellenzéknek, amivel a kormányzati tényezőknek feltétlenül számolniuk kellett. A fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló 1924. évi XXVI. tc. az előzetes várakozásoktól eltérően nem törekedett a fővárosi közigazgatás átfogó reformjára. Megelégedett a törvényhatósági autonómia letéteményese, a törvényhatósági bizottság struktúrájának újjászervezésével - az autonómia korrektívumok általi behatárolásával és ellenőrzésével -, ám elszalasztottá a fővárosi adminisztráció évtizedek óta terítéken lévő reformját. Erre még mintegy fél évtizedet kellett várni, hiszen csak a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. tc. meghozatalát követően - a gazdasági világválság időszakában - került napirendre az 1872. évi XXXVI. tc.-t is felváltó 1930. évi XVIII. tc, azaz az „új" fővárosi törvény elfogadása. Akadémiai Kiadó, 1980. 218-226.; Tarjányi Sándor: A szociáldemokrata párt a fővárosi törvényhatósági bizottságban a húszas évek második felében. In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1975-1976. Bp.. 1977. 215. 215 L. Nagy 1980. 85.; Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerk.: Horváth Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980. 224-225.