Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

egységes polgári frontját szoknak, akik előtt a haza, a nemzet, a vallás, a keresztény erkölcs nem humbug, nem idejétmúlt ideológia, hanem élő valóság és akik ezért egyéni és társadalmi áldozatot is hajlandók hozni. Meg akarjuk teremteni az egységes polgári frontot, tekintet nélkül foglalkozási ágakra, tekintet nélkül társadalmi osztályokra, tekintet nélkül bizonyos politikai pártállásokra és tekintet nélkül felekezeti különbségekre. Vagy ha úgy tetszik, tekintet nélkül faji különbségekre".

38 A mértéktartó bethleni irányvonallal rokonszenvező Fővárosi Hírlap lelkesen üdvözölte a Budai Társaskör megalakulását, mondván „a magyar liberalizmus, vagy ha úgy tetszik, a józan magyar konzervativizmus döngeti újból a kapukat s visszahódítást követel".

39 Ripka Ferenc 1924. augusztus 23-i kormánybiztossá történt kinevezése szintén afelé mutatott, hogy az egységes párt tevékeny eszközökkel serénykedik fővárosi pozíciói megerősítésén.

40 A szaksajtó egyértelműen fogalmazott, a kormányzatnak Ripka kinevezésével az a célja, hogy a főváros törvényhatóságát „Bethlen gróf politikájának jegyében szervezzék át".

41 Az új kormánybiztos pedig nyilvánvalóvá tette, hogy „hűséges exponense" kíván lenni a kormánynak, egyúttal ugyanilyen hűséggel kívánja képviselni a főváros „közönségének" az érdekeit is.

42 Ripka Ferenc utóbb a pártalakulás időszakában megindító őszinteséggel tárta fel a pártalapítás céljait egy szociáldemokrata publicista, Szerdahelyi Sándor előtt. Ripka - írja visszaemlékezéseiben Szerdahelyi - „oly pártot akar létesíteni, amely középen álljon Wolffék és a baloldal között; evégből kivezeti a Wolffpártból a hozzá közelállókat, akik Kozma Jenő vezetésével megalakítják majd az új pártot".

43 A szintén szociáldemokrata Propper Sándor viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a lényegét tekintve nincs különbség Bethlen István, Wolff Károly, illetve Ripka Ferenc községpolitikai törekvései között.

44 Összességében úgy véljük, hogy a miniszterelnök és fővárosi híveinek aktivizálódása a kusza pártpolitikai viszonyok függvényében lényegesen befolyásolta nemcsak a „leköszönő" törvényhatósági bizottság, hanem a fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről benyújtandó törvényjavaslat sorsát is. III. A fővárosi törvényhatósági bizottsági mandátum lejárta A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló 1920. évi IX. tc. 20. §-a értelmében a törvényhatósági bizottság - és a közigazgatási bizottság - tagjainak megbízatása három év elteltével, 1923. december 31 -én megszűnik. Az indokolás annak idején azzal magyarázta a törvényhatósági bizottság összetételére, és megalakulására vonatkozó rendelkezések ideiglenes 38 Hamvas József: Budapest megújhodása 1924-1933. Kortörténeti vázlat. Bp., 1942. 37. Bethlen idézett beszédében természeten azt is egyértelműen kinyilvánította, kiket fognak - miként mondta - kizárni a létrejövő egységes polgári frontból. Ki kell zárni a gyűlölködést „álljon akár keresztény, akár zsidó alapon". Ugyanakkor nem állhatnak szóba az „októbristákkal", a „radikálisokkal", s végül a szociáldemokratákkal sem. Uo. 38-39, 39 Ripka Ferenc. Fővárosi Hírlap, 1924. június. 5. 40 A Ripka kormánybiztosi kinevezésével a Keresztény Községi Pártra leselkedő veszélyeket elég világosan látták az érintettek, amit Csilléry András közigazgatási bizottságban elmondott beszéde is tanúsíthat. Csilléry nemcsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánybiztos kiküldése ismeretlen a törvényhatóságok autonóm életében, hanem egyenesen törvénytelennek és szükségtelennek is nevezte a kinevezést. Fővárosi Közlöny, 1924. szeptember 19. 796. 41 Budapest új kormánybiztosa. Városok Lapja, 1924. szeptember 1. 42 Uo. 43 Szerdahelyi Sándor: Eletem. In: Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. 867. fond. 1 /sz-150. II. füzet. 177. 44 PROPPER 1925. 131. skk..