Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások
másnapi beszédében. A közigazgatási reformokat kitartóan szorgalmazó kisgazdapárt vezetője, Nagyatádi Szabó István felvetésére válaszolva Bethlen határozottan leszögezte, hogy azokra csakis a választójogi törvény elfogadását követően kerülhet sor. IK Másnapi nemzetgyűlési programbeszédében Bethlen annyit azonban mégis elmondott, hogy a kormány „szükségesnek tartja a törvényhatósági bizottságok és egyéb testületek összeállításának megváltoztatását, (...) hogy abban azok a demokratikus rétegek, amelyek a választói jog révén a parlamentben is képviseletet nyernek, szintén képviseletet kapjanak." Ugyanakkor óva intett ezen a téren minden túlzástól, kijelentvén, hogy a demagógiát a megyegyülésbe nem fogják beereszteni. 19 Idővel azonban maga Bethlen is érzékelte a közigazgatás szervezeti, személyi megújulásának sürgető szükségét, hiszen az 1922. november 3-i minisztertanács ülésén már észrevételezte, miszerint tíz éve nem került sor sem megyei tisztújításra, sem pedig általános törvényhatósági választásra Magyarországon. Ennél fogva „sürgősnek mutatkozik" a közigazgatási reform mielőbbi elősegítése. 20 Az újabb reformok kidolgozása közel egy esztendőt vett igénybe. A minisztertanács 1923. november 30-i ülésén 21 Rakovszky Iván belügyminiszter - hivatkozással arra, hogy mind a vármegyei, 22 mind pedig a törvényhatósági jogú városok 23 törvényhatósági bizottsági tagjainak megbízatása az év végével megszűnik - az időközben kidolgozott közigazgatási javaslatokról nyújtott tájékoztatást. Rakovszky a javaslat újdonságaként említette, hogy a bizottsági tagok „túlnyomó része" választás útján nyeri megbízatását, továbbá mellőzi a javaslat a nyers virilizmus intézményét. A vármegyék esetében a bizottsági tagok egyharmadát az összes választók közül, további egyharmadát a községek jelöltjei közül, s visszamaradó egyharmadát a legtöbb adót fizetők soraiból kell megválasztani. A törvényhatósági jogú városoknál a bizottsági tagok kétharmadát az összes választók közül, míg egyharmadát a legtöbb adót fizetők közül fogják választani. Noha a belügyminiszteri előterjesztéseket a minisztertanács támogatásáról biztosította, az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az év végéig nem lehet letárgyalni a javaslatokat. Ezért, közeledvén az év végéhez, ismét törvényhozási úton kellett gondoskodni az önkormányzati működés folytonosságáról. 24 A törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló törvényjavaslat mindazonáltal 1923. december 14-én került a nemzetgyűlés elé. 2 " 1 A törvényhatósági bizottságnak eszerint nemcsak 18 MOL. K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 131. doboz. 1921. április 15. 1. napirendi pont. 19 Lásd: Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerkesztette és az utószót írta: Romsics Ignác. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. 123-134. 20 MOL. K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 139. doboz. 1922. november 3. 1. napirendi pont. Az 1915. évi VI. tc. 2. §-a szerint a törvényhatósági bizottsági tagválasztások - az időközi választások kivételével - „nem tarthatók meg a békekötés napját követő három hónap letelte előtt." A békekötés napját utóbb - figyelemmel a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. tc.-re - a 7200/1921. M. E. sz. rendelet 1921. július 26-ában állapította meg. Időközi törvényhatósági választásokra a közigazgatási reform meghozataláig sor kerülhetett, mígnem az 1928.évi XXXVI. tc. erre nézve „moratóriumot" nem hirdetett. 21 MOL. K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 143. doboz. 1923. november 30. 59. napirendi pont. 22 1923. évi II. tc. 20. §. 23 1923. évi IV. tc. 9. §. 24 MOL. K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 143. doboz. 1923. december 7. 2. pont. Lásd a m. kir. Minisztérium 1924. évi 204. M. E. számú rendeletét az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról. A rendelet kimondta, hogy a „kényszerhelyzetre" tekintettel ideiglenesen hatályban marad azoknak a bizottsági tagoknak a megbízatása, akiket a tagság az 1915. évi VI. tc. értelmében megilletett. E rendeletet utólagosan az önkormányzati igazgatás folytonosságának biztosításáról szóló 1928. évi XXXVI. tc. legitimálta. 25 346. számú törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről. In: Az 1922. évi június hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Irományai. VIII. kötet. Budapest, 1924. 200-218.
