Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Hanny Erzsébet: Attila hun nagykirály egy kései, valenciai „leszármazottjának" részvétele Buda visszafoglalásában (1686)

ismerjük. Az 1683 utáni fokozódó figyelmet mutatja, hogy a Barcelonában megjelenő kiadványok 28 százaléka már a török elleni felszabadító háborúról szólt, egy évvel később számuk már a duplájára emelkedett, Buda visszavívásának évében pedig 60 százaléknál is magasabb volt ez az arány. 15 A különféle ostromnaplókban, visszaemlékezésekben, versekben leginkább nemesek neve fordult elő, a polgárokat nem ismerjük név szerint. Leggyakrabban azokat említették meg, akik elestek - mint például Béjar 16 hercege, Piccolomini herceg (a család aragóniai ágából) - vagy akik megsebesültek az ostromok során. Ilyenek például Don Felix de Astorga, az önkéntesek kapitánya, Castel Moncajo márki, Don Rodrigo de Henares, lovassági kapitány, Valero márki, Don Caspar de Zuniga és még pár név, alig egy tucat a százak közül. 17 Nagyon kevés helyen szerepelt az önkéntesek soraiban harcoló valenciai főnemes, Llaneras márki, aki olyannyira kitüntette magát a harcok során, hogy maga Lipót császár írt levelet az érdekében, amelyben a spanyol király kegyeibe ajánlotta a hazatérő ifjút. Erről a kevéssé ismert önkéntesről sikerült az elmúlt évek kutatásai során megtudni néhány figyelemre méltó adatot. A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma őriz egy kézzel írott díszkötetet, amely egy Buda visszavívásával kapcsolatos, Valencia városában rendezett költőverseny pályaműveit tartalmazza. A valenciai urak nemcsak hős honfitársaiknak, hanem maguknak is emléket állítottak ezzel a társadalmi eseménnyel, hiszen aktuálpolitikai tájékozottságukról tettek tanúbizonyságot, bizonyították egymás előtt irodalmi ismereteiket, a tudományokban és a költészetben való jártasságukat, egyszóval kiválóságukat, amely alkalmassá tette őket a város igazgatásában való vezető szerep betöltésére. A kötetet nem kisebb személynek mint „Okatolikus Fennségének", az anyakirálynénak, Mariana de Austriának ajánlották. 18 Ebben a kötetben egy szonettel emlékeztek meg a márkiról, de felbukkant a neve egy barcelonai kiadású versben is. 19 Neki ekkoriban számos rokona élt Valencia városában, ezek egyike - Vicente Carroz - mint szerző szerepel a Barcelonában, Valenciában és Nápolyban jelentek meg nagy számban kiadványok. Ismert néhány kiadó neve is, mint pl. Rafael Figueró (Barcelona), Sebastian Armcndariz (Madrid). A magyarországi könyvtárakban megtalálható kiadványokról lásd: Apponyi, Alexander: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften. Bd. 2. és Bd. 4. München, 1928.; Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718. Szerk. Kelényi B. Ottó. Bp. 1935.; Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban. 1480—1718. Bp. 1948.. Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi visszavivásának egykorú irodalma a Budapesti Történeti Múzeum könyvtárában. Monumenta Historica Budapestinensia 9. Bp. 1999. 15 RIBALTA, Pere Molas: Le guerre de Hongrie et la prise de Buda vues de la Catalogne. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 34. (1988) 1. sz. p. 28-29. 16 Régies írásmóddal Vexar vagy Véjar hercege: Juan Manuel Lopez de Zimiga 17 FALLENBACH 1977. 1193." 18 A kötet (ltsz.: 5027. BTM) teljes leírását lásd: Hanny Erzsébet: „Academia Poetica..." In: írott és tárgyi emlékek kutatója. Emlékkönyv Bánkuti Imre 75. születésnapjára. Bp., 2002. p. 125-127. A kötetet először Karl K. Lajos, kolozsvári, francia szakos egyetemi tanár ismertette: Budavár visszafoglalása a valenciai költők akadémiáján. Katolikus Szemle 1937. dec. 726-732., valamint Budavár visszafoglalásának visszhangja a spanyol félszigeten. Városi Szemle 1938. 3. sz. Nem tudjuk, hogyan került ez a kötet Magyarországra, sem azt, miként jutott Toldy László, budapesti főlevéltáros birtokába. Az eladás körülményeit rögzítő iratok erre nem adnak magyarázatot. Ami bizonyos, hogy Kuzsinszky Bálint, az Aquincumi Múzeum igazgatója a Főváros engedélyével, 191 l-ben 4000 koronáért vásárolta meg tőle. (Budapest Szkf. Tanácsa 1911:766552 ein. sz. BTM Adattára 133/1911) 19 A Nuevo Romance című vers - melyben megemlítik nevét - amellett, hogy elismeri Lotharingiai Károly és Lipót császár szerepét, kijelenteni, hogy a győzelem a katolikus Spanyolország „dühös oroszlánként" küzdő lovagjainak és a „Spanyol Léleknek" köszönhető. Nuevo Romance del Sitio, y Torna di Bvda, por el Exercito Imperial ano 1686. Barcelona, 1686. Rafael Figueró. (OSZK App. H. 2269.)

Next

/
Thumbnails
Contents