Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten

való felkészülést. A kerületi elöljáróságoknak július elejétől fokozottan kellett az utcák és az udvarok tisztántartásáról, a szerves hulladékok elszállításáról gondoskodniuk, azokat a kutakat pedig, amelyeknél átszivárgást állapított meg a Mérnöki Hivatal, kötelesek voltak azonnal lezárni. Szintén a kerületi elöljáróságok feladata lett a nyilvános helyek, közintézmények fertőtlenítése és folyamatos tisztán tartására vonatkozó rendszabályok foganatosítása.

17 Házak, lakások s főleg a zsúfolt pincelakások vizsgálatát is elrendelte a tisztiorvosi hivatal abból a célból, „hogy a lakásviszonyok egészségellenes hátrányai gyökeresen és gyorsan elhárittassanak". Július elején látott napvilágot az a rendelkezés, amely a fővárosi vásárigazgatóságnak, a kerületi orvosoknak és vásárfelügyelőknek írta elő az élelmiszerek és italok, de legfőképpen a Budapestre behozott gyümölcsfélék fokozottabb ellenőrzését. 1892. július 4-én az Oroszországból érkező egyre aggasztóbb hírek hatására Kamermayer polgármester összehívta a fővárosi közegészségügyi bizottmányt, hogy az eddig hozott és még szükséges intézkedésekről értekezzenek.

18 Ezen az ülésen hoztak határozatot a már tervbe vett központi fertőtlenítő intézet mielőbbi létesítéséről, s a járvány kitörése esetére új kolera-barakkok felállításáról, méghozzá a heveny fertőző betegek épülőben levő új kórháza mellett (Szent László kórház). A bizottmány felkérte Gerlóczy Károly első alpolgármestert, hogy gondoskodjon egy, a Tiszti Főorvosi Hivatal által elkészítendő, a koleráról és az óvintézkedésekről szóló füzet terjesztéséről a lakosság körében. A hirdetmény még július első felében minden fővárosi lakóházba eljutott.

19 A kolera terjedésével párhuzamosan a Budapestet, s így az országot érintő megelőző intézkedések meghozatala is tovább folyt. A szállodatulajdonosok és fürdőigazgatóságok számára kötelezővé tették, hogy az Oroszországból érkezett vendégeket a kerületi elöljáróságoknál jelentsék be, a kerületi orvosok számára pedig azt, hogy a bejelentések alapján e vendégeket vizsgálják meg, poggyászukat fertőtlenítsék. Amikor a járvány Német-, és Franciaországban is nagyobb méreteket öltött, ezt az óvintézkedést a Nyugat-Európából érkezőkre is kiterjesztették. 1892. július 23-án Gerlóczy alpolgármester elrendelte, hogy a kerületi elöljáróságok mellé egészségügyi ellenőrző bizottságokat alakítsanak, amelyek az 1876. évi közegészségügy rendezéséről szóló törvény 151. és 164. paragrafusai értelmében járványbizottságként működnek, ha szükségessé válik. Az ellenőrző bizottságnak legalább hét tagú testületnek kellett lennie, tagjai sorában a kerület elöljárója, a kerületi orvos, a halottkém és az állatorvos is helyet kapott. A bizottság minden tagja a kerület egy-egy részéért felelt, a közegészségügyi és köztisztasági rendszabályok foganatosítását voltak hivatottak ellenőrizni. Augusztusban a megelőző intézkedések meghozatala, a járványra való felkészülés tovább folytatódott. A pesti oldalon készenlétbe helyezték a még 1886-ban a betegek elhelyezése céljából létesített kolera-barakkokat, Budán pedig a Mészáros utcai barakkot alakították át harmincágyas szükségkórházzá. A betegszállítás hatásos rendezését is szerették volna elérni, ezért a főváros vezetése megállapodott a Budapesti Önkéntes Mentőegylettel, hogy a Váci út és a Lehel utca találkozásánál központi betegszállító telepet hoznak létre. A hónap közepén az alpolgármester elrendelte, hogy a fertőtlenítő intézettel kapcsolatos előkészületeket mihamarabb kezdjék meg, a kerületi elöljáróságok pedig gondoskodjanak népkonyhák felállításáról. Budapest polgármestere augusztus elején feliratban kérte a belügyminisztert, hogy rendeleti úton tiltsa meg a fővárossal 1 7 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 6. 18 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról. 1893. 9. 19 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 19,