Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)

élelmiszerfeldolgozó gépsorok (különösen a paradicsom feldolgozása), a vegyipar, valamint a kibontakozó és ekkortól szinte állandó partnernek számító kőolaj feldolgozás, majd az 1930as évektől megkezdődő kőolaj kutatás és bányászat gépi és eszközigényének a kielégítése. A válság leküzdésére a hagyományos gyártmányokra is szükség volt, s érdemi segítséget jelentett a fővárosi, s néhány vidéki város vízmüveinek a korszerűbb kompresszor nélküli dízelmotorokkal történt ellátása. A válság évei, majd az azt követő esztendők alatt a vállalat veszteségesen működött: 1931ben volt a mélyponton, s a működése csak 1935-ben vált rentábilissá. A veszteségek leírása során jelentős vagyonvesztés is bekövetkezett, aminek következményeként az 1929-es vállalati vagyon 1932 végére pontosan a harmadával csökkent.

60 Beruházásra nem fordítottak pénzeszközöket, sőt az anyag- és árukészleteket is a lehetős legalacsonyobbra szorították le. A válságos helyzet mélypontján az 1928. évi összes értékesítés 1934-re 72 %-kal, közel a negyedére esett vissza. A hullámvölgyből 1935-ben mozdult ki a vállalat; ebben az esztendőben a termelés és az export már növekedett, ismét gyarapodott a vállalati vagyon, s mindezek eredményeként az év végi zárszámadáskor már minimális nyereséget is elkönyvelhettek. A vállalati termelés nagyságrendje, a termelési érték mértéke azonban csak 1936-1937-re állt vissza, illetve haladta meg a válságot megelőző évek nagyságrendjét, de még így is jelentősen elmaradt az igen kedvező 1928-as esztendő termelési nagyságrendjétől. A válságból történt kilábalásban jelentős szerepet kapott az erősen szorgalmazott és ismét fellendült exporttevékenység, amelynek révén a vállalat piacai szinte az egész világra - elsősorban a Balkán országaira, de Európára, Észak- és Dél-Amerikára, Kisázsiára és a Közel-Keletre - kiterjedtek. A vállalat a piacai megszerzésére és megtartására nagy erőket mozgósított annak ellenére, hogy az érintett országok többsége - elsősorban a balkáni és keleti államok - magas védővámok mellett még további, mintegy 10-25 %-os vámtámogatást biztosított. A vállalat a válság első erőteljesebb évében, 1929-ben, az export fokozásával próbált meg a hazai értékesítési gondjain csökkenteni, s az összes értékesített termékének 19,1 %-át, addig soha el nem ért arányát sikerült a külpiacokon elhelyeznie; zömmel turbinákat, gőzgépeket és cukorgyári berendezéseket. A válság alatti termelésének mélypontján - 1934-ben - az export szinte a nullára zsugorodott, jószerével csak az ekkor is keresett „Velox" típusú nyomdaipari gépekből történtek kiszállítások. A válságot követő fellendülési szakaszban, 1938-ra az export ismét meghaladta a termelési érték 12 %-át, s ekkor ismét a Láng Gépgyár adta a hazai gépipari export jelentős részét. A második világháború kitörését követően az autarkiás honvédelmi érdekek következtében az exporttevékenység rohamosan csökkent; előbb a stratégiai cikknek számító dízelmotorok és a gőzgépek kiszállítása állt le, majd 1941-től maga az export is szinte teljesen megszűnt.

61 A válság éve alatt a gépgyár - amellett, hogy az egyedi jellegű, főleg élelmezési ipari gépi berendezések gyártásával sikerült a felszínen maradni - kereste azokat a terméket, amelyek a jövőt illetően a gyár húzótermékeivé válhattak. A válság alatt felbomlott Zoelly-szindikátus nyújtotta lehetőségek megszűntével 1935-ben sikerült a világhírű svájci Brown-Boveri & Cie céggel olyan tíz évre szóló szerződést kötni, ami a Láng gépgyári turbinagyártás újabb fellendülését eredményezte. Az addig gyártott turbinákhoz képest új szerkezetű, ún. reakciós turbinák gyártásához új gyártástechnológiát kellett meghonosítani, aminek eredményeként 60 BFL XI. 126.h. Pénzügyi és könyvelési osztály iratai. 2. és 3. dob. Mérlegek és mérlegmellékletek 61 BFL XI. 126.g. Kereskedelmi osztály iratai. 1. dob. Eladási forgalom, export. Forgalom kimutatások