Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Bencze Géza: A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948)
gépek és a felszerelés értékét illetően. Az addigi 2,5 millió koronás részvénytőkét tőkeemeléssel szintén a kétszeresére, 5 millió koronára emelték. Az egyesülést követően a Láng Gépgyár mintegy 1300 munkást foglalkoztatott, de az első világháborús haditermelés kiszolgálására ez a létszám átmenetileg a 2000-et is meghaladta. Az egyesülést követően érdemi mértékű termelő beruházást nem kellet végrehajtani, az egyetlen jelentősebb építkezés a Csáklya utca és a Visegrádi utca sarkán a Schlick-Nisholson gépgyár részvételével készült épület volt, melynek földszintjén szerszámmühely, emeletén pedig a gyár tanoncainak tanterme kapott otthont. Az addigi gyártmányprofil az átvett vállalatok termékeivel szélesedett, s jelentőssé vált a kazánok, a szesz-, cukor-, keményítő- és konzervgyári berendezések előállítása. A három műszakban dolgozó gyárban a hadiipar részére szerszámgépeket és egyéb gyártóeszközöket is előállítottak. A közvetlen hadicélú anyagok (elsősorban tüzérségi lövedékhüvelyek) gyártása is megindult, valamint berendezkedtek a háborús cselekmények miatt sérült - elsősorban a bosnyák, illetve a déli vasút társasági - mozdonyok javítására is. A keskenyvágányú vasúti jármüvek tároló vágányait a vállalategyesülést követően a gyárterületbe bevont volt Visegrádi utcai úttest helyén létesítették. Utóbb itt mozdonyfényező-mühely is épült. 55 A gépgyári fő profilt jelentő és nagy volumenű gőzturbina-gyártásnak az 1910-es évek elején bekövetkezett csökkenése a világháború évei alatt is folytatódott. Ugyanakkor ezekben az években, pontosabban 1916-ben készült el a gyár addigi legnagyobb teljesítményű Zoellyrendszerű gőzturbinája. A 15.000 lóerős gépet a Fővárosi Elektromos Müvek megrendelésére gyártották és építették be egy kisebb, 400 lóerős géppel együtt a kelenföldi erőműbe. 56 A világháborút követően a béketermelésre történő átállás a hazai ipart és - az ország területének jelentős csökkenése következményeként - különösképpen a felvevőpiacát elvesztett gépipart sújtotta, s az addig haditermelésre dolgozó vállalatok sora ment tönkre. A Láng Gépgyár szinte megbénult, s még 1920-ban is alig tudott visszaállni a korábbi termékei gyártására. (4. kép) Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma; még 1925-ben is csupán 850 munkást alkalmaztak. Érdemi foglalkoztatást a jóvátételi és a hőerőműi javítási munkák jelentettek, s a tartós visszaesés elkerülése érdekében fontos volt a jugoszláviai mozdonyjavítások egy részének megszerzése a gyártmányszerkezetének átalakítására kényszerülő gyár számára. 37 A tüzelőanyagok és a nyersolaj általános hiánya miatt a gyár átmenetileg növekvő mennyiségben félstabil gőzgépeket, valamint széles körben használható szívógázmotorokat - a hozzájuk szükséges fagáz-generátorokkal - gyártott. Abbamaradt a több gépgyár által is gyártott Steinmüller-kazánok előállítása, helyettük a hazai szeneket jobb hatásfokkal hasznosító és korszerűbb elemsoros kazánok gyártása indult meg. A fő gyártmányai továbbra is a gőzturbinák, illetve a belső égésű motorok voltak. Az addigi legnagyobb teljesítőképességű turbina (30.000 lóerő) 1925-ben készült a kelenföldi erőmű részére, majd ugyanoda 1927-ben már 37.000 lóerő teljesítő képességű, amelyet 1929-től követett még kettő ugyanilyen a Fővárosi Elektromos Müvek részére. Közben nagy számban (1926-ban 12, 1928-ban 28 darab) készültek a 6.000 és 20.000 lóerő közötti nagy kondenzációs turbinák, többnyire ipari telepek, városi villamostelepek és nevezett volt Sangerhausen-Eisele gyár területe: 9.216 Göl = 33.150 m 2 , a felsögyári (régi Láng gyári) terület 10.988 DÖI = 39.524 m 2 , a Láng villa telke 1.454 DÖI = 5.230 m 2 , a Rozsnyai u. 3. sz. alatti barakk telke pedig 540 aöl = 1.942 m 2 volt. 55 BFL XI. 126.L Termelési és műszaki osztály iratai. 1. dob. Gyári építkezések 56 Gőzturbinák... 9. 57 BLREND - RÁNKI 1966. 318.
