Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

S. Cserey Éva: Az első pesti "Poczellán Festészeti Intézet" : az 1800-as évek feledésbe merült pest-budai kályhásmesterei 91-113

S. CsEREY EVA tal; melyben Fischer Ignácz kereskedő, „Porcellán és majolikagyáros" - üzlete Bécsi u. 3., gyára külső Dob u. 17. - czégét a szintén bejegyzett Fischer Ignácz kalapgyáros czégtől való megkülönböztetés végett megmásítani kéri.

14 Kéri nevének a következőképen történő megváltoztatását: „írott betűvel Fischer Ignácz, alatta bélyegzővel Porcellán és Majolikagyár". Kérését a Budapesti kir. Kereskedelmi és Váltótörvényszék az 1885. március 21. napján felvett jegyzőkönyv szerint engedélyezte, amely változást a Kereskedelmi egyéni cégek jegyzékének I. kötet 74. lapján 147. sorszám alatt bejegyezte.

15 „Fischer Ignácz, 1867-ben alapított porcelánfestő műhelyében Pesten, 2 Szere cseny u. 15. alatt- 1873-ban tett Önvallomása szerint: „előállít mindennemű díszített és aranyozott porcelánt a legfinomabb chinai utánzatoktól kezdve a színesre festett közönséges tányérokig és edényekig. Finomabb czikkeim szép kivitelű, és aránylag jutányos áruknál fogva az előkelőbb körökben mind a belföldön, mind külföldön (Angliában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában) keletre is elismerésre találtak, a közönséges árúk általános keresetnek örvendenek, mind a helybeli piaczon mind az egész országban és a keleti szomszédságokban is. (Szerbiában, Romániában, Törökországban) hol is többnyire kereskedők a fővevők. A gyártásnál el van foglalva 10 festő, kik havonként átlag 100 Ft. Keresnek, 1 égető havi 40 Ft bérrel, 3 tanuló havi 10 Ft díjjal, továbbá a kész áruk eladásánál szortirozásánál el van foglalva 2 segéd, 1 könyvvezető, 1 raktározó, 1 csomagoló a szokott fizetésekkel, tartok végül 2 fogatot. A termelés értéke évenként mintegy 150.000 Ft-ra rug, s a nyers árut 58 különféle gyárból veszem Ausztriából, Szászországból, Franciaországból és Angliából."

16 A cikket közlő író szerint: „rendkívüli erőfeszítésre és kitartásra volt szükség, hogy iparát 5 évi fennállása alatt oly terjedelművé tudta tenni, hogy e tekintetben egyike az elsőknek az Osztrák Magyar Monarchiában".

17 Az iparegylet bíráló szakértő bizottsága véleménye alapján a tulajdonost elismerésül és további buzdításul ezüst díszéremmel tüntette ki. Fischer Ignácz személyét a korabeli, 1870-ben megjelent Adressen-Kalender mint „Porczellanmaler-t" említi a 2 Mohrengasse 4. alatt. Emellett ez az Adressbuch Fischer „Porczellan und Steingutwaaren Händler is közli a „Wiener Gasse 1. Eck der Franz Deák Gasse" alatt. Feltételezhetően a porcelánfestődében elkészített, megrendelt tárgyait itt árulhatta.

18 14 BFL. Cégbírósági iratok, 13.740. sz. ügyirat, melyben Fischer Ignác cégének a szintén bejegyzett Fischer Ignác cégétőli megkülönböztetését kéri dr. Rozgonyi Jakab által. Mellékelve Fischer Ignácz személyes levele. 1885. március 19. közli cégének megváltoztatott aláírását. 15 BFL. Cégbírósági iratok. 13.740/85 szám. „Utasítás" „Végzés" Folyamodó jövőben magyarul így: „Fischer I. (írott betűvel) Porcellán és Majolikagyár (bélyegzővel)" 16 A nyagi érdekeink 1873. 17 A nyagi érdekeink 1873. 18 Adressen Kalender 1870. 620. Porczelanmaler Fischer Ignácz, 2. Mohren Gasse 4. 96