Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Székely Zoltán: Egy félbe maradt Pest-Buda mappa a reformkorból : adalékok Hofbauer Nepomuk János Pest-Buda vedutáihoz 79-89

EGY FÉLBE MARADT PEST-BUDA MAPPA A REFORMKORBÓL jelenettel a népéletkép legelső próbálkozásai közé tartozik. A mintát ehhez a műfaj már említett osztrák példái szolgáltatták. Bár konkrét előképet nem tudunk megjelölni, mindazonáltal az imént elősorolt osztrák példák és Hofbauer rajza között számos motivikus egyezés található. Ilyen mindenekelőtt a szekérre szerelt hatalmas hordó és a taposókád. Hofbauer minden bizonnyal még bécsi tanulmányai során ismerkedett meg e témával és képi feldolgozásaival. Hofbauer szüret-lapját különösen figyelemre méltóvá teszi, hogy a népéletkép mellett a polgári zsáner is feltűnik rajta. A szabadba kiránduló városi társaság témája ugyanis eladdig ismeretlen volt a magyar képzőművészetben s inkább majd a század második felében válik gyakoribbá. Hofbauer újszerű témaválasztásához az impulzusokat ezúttal is az osztrák festészet adhatta. A felvilágosodás bensőséges természetszemlélete különösen termékeny talajra lelt a XIX. századi zajos nagyvárosok társadalmában, még ha némileg átalakult formában is. A természeti látványban elmélyedő s annak nagyszerűségét szellemileg is átélő attitűdöt egy másfajta magatartás váltotta fel, amely a tiszta levegőjű, érintetlen és csendes vidékben a felüdülést, a könnyed szórakozást és a konvencióktól mentes társas együttlétet kereste. E kikapcsolódást kereső városi polgárok számára fontos volt a helyszín közelsége is: a kirándulások elsődleges célpontjai így a város körüli hegyek lettek.

29 A gyorsan divattá vált Landpartie mindenekelőtt a metszetkészítőknek lett hálás témája,

30 de a mulatozó vidéki társaság a tájképfestészet repertoárjába is bekerült. Hofbauer mindkét lapján a klasszikus tájképszerkesztési elveket követi, melyeket az akadémián sajátított el, és amelyeket a hazai közönség is elvárt. A képteret három párhuzamos rétegre osztotta s oldalról facsoportokkal zárta le illetve keretezte. A pesti látképen a térrétegek izoláltságát a próbavasút révén oldja fel, amelynek diagonálisan futó pályája összeköti az elő- és hátteret és egyben a távolba vezeti a tekintetet. Mindkét lap előterét számos alakkal illetve zsánerjelenettel töltötte ki, amelyek nem csupán Pest-Buda korabeli lakóit mutatják be sokoldalúan, hanem mozgalmasságuk révén élettel is megtöltik a látképeket. A két lap - mint láthattuk - számos különböző műfajt egyesít magában. Hofbauer a hagyományos városlátképet - kortársaihoz hasonlóan - a történeti táj, az egykorú eseményábrázolás, a népi- és polgári zsáner segítségével kísérelte meg korszerűsíteni. Másrészt a műfaji sokszínűséggel Hofbauer művészetének többszólamúságára is fel kívánta hívni a magyar közönség figyelmét. Mesterségbeli tudását és a különböző sokszorosítási technikákban való jártasságát volt hivatva jelezni, hogy az album lapjait három különböző technikával: réz- és acélmetszet valamint litográfia kívánta kivitelezni. A Pest-Buda album ekként mintegy foglalata lett volna Hofbauer művészetének, amellyel a magyar közönség előtt kívánt bemutatkozni. A Kiscelli Múzeumban őrzött rajz szignatúrát és dátumot is visel: ez utóbbi szerint 1831 -ben készült. Az évszám az album 1829-es tervéhez képest első pillantásra némileg késeinek tűnik, ám a Prospect leírása és a lap motívumainak egyezése mégis A témához lásd: CSENDES 1987. 471-473. Moritz von Schwind Die Landpartie auf den Leopoldsberg (1827) c. hatlapos iitográfiasorozata a kirándulók révén a bécsi társadalom keresztmetszetét is adja, nem minden irónia nélkül. A sorozatról: uo. 489 8 -