Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Létay Miklós: Gróf Zichy Miklós halotti emlékműve 67-78

GRÓF ZICHY MIKLÓS HALOTTI EMLÉKMŰVE ugyanezen év július-augusztusában baldachinszerű műmárvány függöny került a felső rész mögé, illetve fölé, ami lényegesen javította az összhatást.

11 Ezzel párhuzamosan vagy ezt követően, Bebo rajza alapján, Johann Esaias Nilson ( 172 l-l788)

12 Augsburgban elkészítette azt a rézmetszetet, mely tudomásunk szerint az egyetlen ábrázolás az emlékműről, és szerencsésen fennmaradt az utókor számára.

13 A művész kiválasztása Bebo igényességét mutatja, hiszen Európában az augsburgi mesterek voltak a legjobbak. A papírkép emléklapként szolgált, amivel Zichy Miklósné - a kor szokása szerint - családtagokat, főúri ismerősöket, egyházi személyiségeket ajándékozott meg.

14

1760 szeptember 8-án a templomot felszentelték, s ettől kezdve a szóban forgó emlékmű háborítatlanul állt a helyén két és fél évtizedig. 1783-ban II. József elrendelte a trinitárius rend feloszlatását, a rendház minden ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását. Ennek végrehajtásához 1784-ben mindenről részletes leltár készült, majd a könyvek az Egyetemi Könyvtárba és iskolákba, az ásványgyűjtemény az egyetemre, az ezüsttárgyak a királyi kamarába, más tárgyak pedig eladásra kerültek. A templom berendezését 1785. április 15-16-18-án nyilvános árverésen értékesítették, de a felkínált anyagban a halotti emlékmű nem szerepelt. 1786-ban az épületegyüttes a hadipénztár tulajdonába került, mely kezdetben laktanyának és katonai raktárnak használta. A templomon lényeges építészeti átalakításokat végeztek, amennyiben feltehetőleg az 1780-as évek végén lebontották két tornyát, majd az alapterület növelése érdekében a templomtérben három emeletet, azaz összesen négy szintet alakítottak ki. A belső tér emeletekre osztása miatt bizonyosra vehető, hogy a földszinten álló emlékművet, 8-10 méteres magassága miatt, félig vagy teljesen lebontották. Ekkor helyezhették át a felső részt díszítő, ovális Zichy domborművet a kriptában lévő tényleges sír fölé. Itt talált rá 1850 június 25-én Erdy János régész muzeológus és szállíttatta be még ugyanezen a napon - a sír feliratos vörös márványlapjával együtt - a Magyar Nemzeti Múzeumba.

15 1941-ben mindkét tárgyat átadták a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Várostörténeti Osztályának (Kiscelli Múzeum), ahol jelenleg is vannak.

16 Fennmaradt továbbá - egyelőre ismeretlen körülmények között - 23 darab puttó-, drapéria- és ruharedő töredék.

17 Minden más részletnek (szobor, díszítőelem, stb.) nyoma veszett, beleértve a feliratos talapzatot is. A viszonylag szerény szakirodalom alapján ennyiben foglalhattuk össze eddigi ismereteinket a halotti emlékműről. Az utolsó, e témával is foglalkozó publikáció 1942-ben jelent meg,

18 s úgy tűnt, hogy az idevágó ismeretanyag már nem gyarapszik, egyszer s mindenkorra lezártnak tekinthető, amikor váratlan esemény történt. 11 SCHOEN 1930. 151; FORSTER 1929. 74. 2 Allgemeines. 479. 13 BTM Metszettár, ltsz. 28.815, keret méret: 65,7 x 34 cm, lemez méret: 66,8 x 35,3 cm. A metszet egy másik példánya a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában található. 4 SZILÁRDFY 1984. 15,34-35. 5 ÉRDY 1851. 454. 6 BTM Fővárosi Képtár, ltsz. 20.305, (mellkép dombormű), ltsz. 20.306 (sírkő). 7 U.o. Kiscelli Múzeum, ltsz.87.4.1. - 87.4.23. 8 BERTALAN 1942.51-53. 69