Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER mellett ezt a feliratot látjuk a terven: „Monumentum Comitis Nicolai /Zichi[sic!] Aedifici hujus Fundatoris" („Zichy Miklós gróf, e ház alapítójának emlékműve"). A rajzból tehát kivehető, hogy a kripta oltárépítménye nem esett áldozatul a kolostor feloszlatása utáni átépítésnek, sőt, Zichy Miklósnak a szentélybeli epitáfiumára szánt relief portréjával egy kis emlékművet tartottak fenn az alapító koporsójánál. A kriptaoltárról csupán Forster Gyula 1929-ben közreadott leírása mond többet a felmérési alaprajznál:

244 „Megemlítjük, hogy a Zichy Péter alapította trinitárius-templom kriptájának egyik végén oltár elhelyezésére alkalmas mélyedés van, melynek falán festés maradványai láthatók és ezekben a kálvária némely részleteit még meg lehet állapítani. Az oltárlap alatt két üres sírhely van. Talán itt lehetett eredetileg Zichy Péter az egyikben nyugalomra téve és sírköve is elhelyezve?" Falfestésnek ma már nem látjuk nyomát, viszont a két sírhelynek tűnő, boltozassál fedett üreg ma is látható a falazás keleti oldalán. Schuster pincealaprajzán az is látható, hogy a sekrestye alatti szakaszt, amelynek ma új boltozata van, 1806-ban két haránt elhelyezkedő dongaboltozat fedte. A pinceszinti és a földszinti alaprajz egyik legérdekesebb momentuma annak az íves, kétkarú lépcsőnek az ábrázolása a templom keleti homlokzata előtt, amelyről Bertalan Vilmos még úgy vélte, hogy nem valósult meg, s kinézetéről eddig mindössze a templom eredeti tervéről készített, selyemre nyomtatott metszet ábrázolásából tudtunk.

245 A Wenzel Czerny által rajzolt oldalnézet, amely a kolostorépületet dél felől és a nyugati melléképületsort metszetben mutatja, valamint a Gillet- és Schuster-féle földszinti alaprajzok azt is elárulják, hogy az épületnek a Schmidt Miksa által végeztetett XX. századi átalakításai

246 előtt a keresztszárny északi és déli oldalán egyáltalán nem volt bejárata. Az épület főbejárata a templom mellett a keleti homlokzaton volt, valamint ajtók nyíltak ott, ahol ma is a nyugati szárnyból a déli és az északi zárt udvarba, valamint a keleti szárnyból az északi zárt udvarba. További fontosabb tanulság, hogy az épület 1950-es évekbeli restaurálásakor helyreállított sávozott vakolatraszter hitelessége az oldalnézet alapján igazolható. A keleti szárny déli végfalán, ahol a kolostor város felőli homlokzatának kiépítése egykor vélhetően hirtelen megszakadt, felül három ablak, alul az udvar felőli oldalon ajtó, s emellett két ablak volt található. A nyugati szárny déli végfalán a földszinten, jobb oldalon, a folyosó végében ajtó, emellett pedig egy ablak, az emeleten két ablak, az oromfalon pedig egy íves lezárású nyílás jelölését látjuk a homlokzati rajzon.

247 A földszinti alaprajzon jól kivehető, hogy a déli udvarban ma is látható kút körül ajtós, kétablakos kútház volt. A melléképületszárnyon a legfeltűnőbb eltérés a mai állapottól a nyugati szárny déli végében észlelhető: széles244 FÖRSTER 1929.77. 245 BERTALAN 1942.42. 246 A Schmidt-féle átalakításokról Id: ROSTÁS 2001. 17-20. 247 Bertalan feltételezése szerint ezen a végfalon eredetileg a földszinten és az emeleten is 3-3 ablaknyílás volt (BERTALAN 1942.22.). A három tengely - valószínűleg Bertalan szövegében is csak figyelmetlenségből szereplő - feltételezése nyilvánvalóan elvethető, de a folyosó végéből nyíló ajtót is helyesebbnek tűnik elfogadni az eredeti, kolostorkori állapotot tükrözőnek. 62