Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER Ugyanekkor bekerült a Haditanács „K" jelű ügyosztályaként működő Tüzérségi Főigazgatósághoz egy Wenzel Czerny nevű őrmester (3. tábori tüzérezred) által ké­szített felmérési rajz is, amely az épület déli és felülnézetét ábrázolja egy lapon. 235 A Tüzérségi Főszerhivatal (Artillerie Oberzeugamt) november 17-én véleményez­te a budai Kerületi Tüzérségi Parancsnokság raktározási tervezetét. 236 Utasítást adtak, hogy, ha a kripta nem elég száraz, akkor kerüljék ebben a lőpor raktározását, amiatt is, mert mélyen fekszik, és ha az épületben tűz ütne ki, a lőpor robbanása sokkal nagyobb kárt okozna az épületben, mint ha felsőbb szinten lett volna. A lőpor raktározásánál a felsőbb szinteken azt mérlegelték, hogy az adott helyiségben biztosítható-e elegendő mértékben a szellőzés, illetve, hogy lőporhoz lőszer túl közel ne kerüljön. Javasolták, hogy a földszinti nyugati traktus északi felében, a nagy összenyitott helyiségben rak­tározott lőporkészletet helyezzék át a melléképületbe, hogy az e fölötti első emeleti, szintén összenyitott teremben biztonságosan lehessen lőszert tárolni. A Tüzérségi Főigazgatóság a budai Kerületi Tüzérségi Parancsnokság számára november 26-án rendeletben közvetítette ezeket a módosításokat, hozzáfűzve azt a megjegyzést, hogy az épület mindazonáltal inkább lakóépület és így raktározásra kevésbé alkalmas. A budai Kerületi Tüzérségi Parancsnokság november 27-i jelentésében a mel­léképület 6-13 számú helyiségeiben (a déli és a nyugati melléképületek találkozása) nem tartotta biztonságosnak a lőpor elhelyezését, mivel az épületet környező szőlők talajszintje e melléképület tetőzetének magasságában van, s csak akkora távolság van közöttük, hogy a tetőről a víz le tudjon csorogni (e melléképületek területét a hegyoldal lehordásával alakították ki a kolostor építésekor), továbbá belső oldalán csak kicsi és alacsony ablakai vannak. 237 Ebből következően e helyiségek egyrészt nedvesek voltak, a gerendák mind el voltak korhadva, és ki voltak törve. Másrészt „csavargó ifjak a cseréptetőt kibontották és egy lyukat csináltak, amelyen keresztül e traktusba, illetve az istállókba és így hátulról a kolostor udvarára jutottak. Ebből 235 Kriegsarchiv, Kartensammlung, 1806- D-153. Wenzel Czerny az 1806-ban készített névjegyzék szerint 1778-ban született. 1790-től katonazenész, 1797-ben tüzér, 1801-ben tizedes lett. 1805 szeptemberé­ben került mint őrmester a 3. Tábori Tüzérezredhez, ahol 1807-ig maradt (Kriegsarchiv, Musterlisten, Feldartillerie Regiment Nr. 3. „Supernumairiren", 1806. december 2. Olmütz, illetve: „Revisionslista der Supernumeraries!) des löbl. R Baron v. Rouvroy 3ten Feld Artillerie Regiments. Dd. Revisions Platz Olmütz den 15ten September 1808.", mindkét jegyzék: Karton Nr. 8126.) Czernyt 1806 decem­berében a létszám felettiek között írták össze. A lista végén az összesítésben a növekedésnél jelezték, hogy az 1806. áprilisi Monatstabelle szerint Wenzel Czerny az 5. századból (azaz Schuster alakulatá­ból) április 1-én távozott. Ez, valamint a decemberi jegyzékben olvasható megjegyzés, mely szerint Czernyt Budára vezényelték, vagy arra utal, hogy Czerny a Schuster által vezetett felmérési munkában vett részt, mivel Schuster ismerte ot már az év elejéről (sőt egyszerre kerültek 1785 szeptemberében az ezredhez) és a saját maga általa készített lapot, mivel már nem volt Schuster századában, Czerny maga szignálta, vagy pedig Czerny már tavasszal, egészen pontosan 1785 szeptembere és 1786 áprilisa között, amikor Schuster századában volt, tervet készített a kiscelli kolostorról, és az 1786. decemberi bejegyzés, hogy Budára vezényelték, nem a kiscelli felméréssel kapcsolatos. Köszönetet mondok Lá­zár Balázsnak a Czernyre vonatkozó adatok összegyűjtésében nyújtott segítségéért. 236 HKR1806,Dep. K., 8-15/107. 237 HKR1806, Dep. K., 8-15/110. 60

Next

/
Thumbnails
Contents