Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER A kiscelli kaszárnya felmérési terve, a kripta- és pinceszint alaprajza, 1806. Készítette: Johann Schuster százados (Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Kartensammlung, GVII, 1806-D-150) 1806. szeptember 15-én a Tüzérségi Főigazgatóság (General Artillerie Direktion) annak a bizottságnak a jelentése alapján, amely bejárta a lehetséges tüzérségi raktári épületeket, javasolta többek között a kiscelli kolostorépület igénylését is az Udvari Kancelláriától, melynek tulajdonában állt ekkor még (ellentétben pl. az Újépülettel, amely kamarai épület volt).

230 1806. október 27-én a császár utasítására a Magyar Udvari Kancellária felsorolta azon alapítványi épületeket (Stiftungsfond Gebäude), melyeket a Tüzérségi Főigazgatóság részére állandó raktárnak átengedne. A Tüzérségi Főigazgatóság 1806. november 10-én, miközben fenntartotta azon véleményét, hogy az állandó tüzérségi raktárak, illetve gyártelepek legjobb és legbiztosabb helye Belső-Ausztria, javasolta az uralkodónak, hogy a komáromi és a kiscelli volt trinitárius kolostorépületeknek, melyeket a tüzérség már használatba is vett, kezdeményezze az átengedését. A kiscelli kolostorépületről ennek előkészítéseképpen felmérési terveket készítettek. Ezek célja tehát az állandó tüzérségi raktárnak kiszemelt objektum pontos dokumentációja volt. Az Tüzérségi Főigazgatóság október 11-i rendeletére a budai Kerületi Tüzérségi Parancsnokság (Artillerie District Kommando) október 25-én két sorozatban, összesen hat felmérési tervlapot (pinceszint, földszint és első emelet, illetve a másik sorozatban egy lapon a földszint és emelet és két külön lapon a 230 HKR 1806, Dep. K. 8-] 5/83. 52