Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER Műszaki Igazgatóságnak.

122 Ennek az eligazításnak alapján a Műszaki Igazgatóság 1790. január 4-én egy takarékosabb költségvetést nyújtott be, amely tehát már nem egy állandó kórházzal számolt, hanem csak egy ideiglenessel. Ezt január 10-én nyújtották be jóváhagyásra a Haditanácshoz azzal, hogy ha a helyzet úgy kívánja, ennek alapján a berendezést azonnal foganatosítani lehet.

123 Ebből a felterjesztésből azt is tudjuk, hogy az épületben ekkor néhány helyiségben továbbra is az Óbudai Ruházati Bizottság készleteit tárolták. A Haditanács január 23-i intézkedésében azzal tette ad acta a kiscelli ideiglenes hadikórház ügyét, hogy „Mivel ezen a környéken a csapatok száma csökkenni fog, ezért a benyújtott átalakításra bizonyára nem kerül sor".

124 1790-ben változott a kaszárnya gondnokának személye. Mint már említettük, az átalakítás után Joseph Krumpholz tizedest nevezték ki erre a posztra, aki 1790 májusában elhunyt. Helyette, ugyancsak az Óbudai Gazdasági Bizottság (Altofner Oeconomie Commission, amely azonos volt a Ruházati Bizottsággal) állományából, Andreas Christian tizedes jelentkezett, és június 13-án el is nyerte az évi 150 forintos fizetéssel járó állást.

125 A kiscelli épületet 1790-ben egészen decemberig csupán az Óbudai Katonai Ruharaktár használta raktározásra és részben beszállásolásra. Szeptemberben azonban már tervezték a katonaság betelepítését, amelynek előkészítéseképpen a beraktározott ruhákat kellett felszámolni.

126 Szeptember 22-én a Főhadparancsnokság nyilatkozatot kért az Óbudai Gazdasági Bizottságtól, hogy milyen határidővel tudnák kiüríteni a kiscelli épületet.

127 Az Óbudai Ruházati Bizottság válasza szerint a Kiscellben raktározott készletek egy részét október 5-én és 6-án árverezték el, másik részét azonban október végéig a kriptában és néhány helyiségben tárolták.

128 Decemberben a Lattermann-gyalogezred három százada a budai helyőrségből Kiscellbe költözött.

129 122 G.C. 1789, Protocollum, 1,1876. 123 G.C. 1789, Protocollum, 1,1876 és HKR 1790, Protocollum, G 392. Talán ebből a rövid tervezési időszakból merítette HAEUFLER azt a téves adatot, mely szerint a kiscelli volt trinitárius kolostor a pesti invaliduspalota kaszárnyává alakításától (1784-től) invalidusház (HAEUFLER 1854. 216.). Ugyanakkor az ENGLANDERNÉ által citált adat SCHLESINGER Medicinische Topographie-jából helyes, csak azt jelen időben, azaz 1840 körűire kell érteni, amikor az épület tényleg a helyőrségi kórházak kiegészítő filiája voltkb. 160 fős kapacitással. (ENGLANDERNÉ 1930; SCHLESINGER 1840. 172.) 124 HKR 1790, Protokoll, G 392. 125 G.C. 1790, Protocollum, 2,284. 126 Baumeister műszaki százados szeptember 20-i levelében az iránt érdeklődött a Főhadparancsnokságnál, hogy a kiscelli kaszárnyát, melyet „az Óbudai Gazdasági Bizottság részben raktárként részben beszállásolásra használ" nem kell-e kiüríteni és kitakarítani a katonai beszállásolás előtt. G.C. 1790, Protocollum, 2,418. 127 G.C. 1790, Protocollum, 2,418. 128 G.C. 1790, Protocollum 2,432. 129 A Helytartótanács november 30-án kérdezte a Főhadparancsnokságot, hogy nem lehetne-e Budáról egy zászlóaljat Kiscellbe vezényelni. A Főhadparancsnokság erre december 11-én azt vetette fel, hogy miért nem helyeznek inkább a helyőrségből három századot Kiscellbe (G.C. 1790, Protocollum, 1,1931). Lattermann ezrede december 21-én a kiscelli húsellátás és húsár ügyében emelt panaszt a Főhadparancsnokságnál. Erre azt a választ kapták, hogy telepítsenek Kiscellbe saját mészárost, hogy jobb áron juthassanak húshoz (G.C. 1790, Protocollum, 2,613). 34