Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Holl Imre: Művelődéstörténet – középkori régészet és az első kiállítás 261-274

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KÖZÉPKORI RÉGÉSZET ÉS AZ ELSŐ KIÁLLÍTÁS olvashatóak (Heltai Gáspár magyarnyelvű átültetésében). E teremben volt kiállítva a Mátyás templom angyal faragványa és a vörösmárvány Madonna relief is. Az IV. terem is a reneszánsz emlékeket sorakoztatta: vörösmárvány ajtókeretek, a kazettás-angyalfejes töredék, a sárkányos fríz; az ajtó mellett a márvány hárpia szobor, a falon Mátyás és Beatrix portréja (Szépművészeti Múzeum). De ami ugyancsak ritka látványt jelentett a látogatóknak még ekkor: az asztaltárlók a királyi könyvtárt reprezentálták a Corvinákkal (Országos Széchényi Könyvtárból és Egyetemi Könyvtárból kölcsönözve). Ráadásul ezekből időről időre más-más példányt kaptunk, hogy ne legyenek hosszabb ideig kinyitva, s így károsodásnak kitéve. Az asztaltárlókban a budai miniátor műhelyre utalva az ásatásnál előkerült festékes bögrék voltak, mindmáig megőrzött zöld-piros-lazulikék színű maradványaikkal; a könyvveretek pedig az elpusztult könyveket idézték. E teremben is Heltai szövege volt a falra festve: a király könyvtáráról, a könyvek díszes kötéséről. Más helyszínekre utalt a középső Gergelylaki sírkő és a nyéki villa néhány faragványa, pl. az emblémás fríz. A humanizmus és az antikvitás eszmei kapcsolatára Firenzei János kőfaragó alkotásai mutattak példát, Mátyás műgyűjtő tevékenységének szerény emlékeként pedig egy tárlóban az ásatásnál talált római érmék, fibula, őskori kőbalta szerepeltek. Az V. terem a folytatás - a XV. század vége, a XVI. század eleje. Buda középkori városát egy falitérkép mutatta be, az addig megismert középkori házfalak jelölésével - így látható volt, hogy a város főbb vonásaiban megőrizte a régi utcaszerkezetet is. Fölötte a városi polgárság összetételét, mesterségeit feltüntető rajz volt, utalva a későközépkori bortizedjegyzék alapján az egyes csoportok vagyoni helyzetére (Jeges E.).

9 A falakon a nyéki királyi villa reneszánsz faragványiból a II. Ulászló építkezését idéző címeres párkánykő, fríz és boltozati gyámkő volt felerősítve. Egy falitárlóban a Vízivárosból előkerült XVI. századi reneszánsz színesmázas csempék sorozata szerepelt. Két kődombormű (ismeretlen lelőhelyről, a Szt. György jelenet és a Keresztlevétel) utalt a XVI. századi művészetre a Mária Magdolna templom Szt. Kristóf freskójával együtt. Az erkély sarokban középkori asztal volt, felvidéki szőttes terítővel, asztali kerámiákkal, evőeszközökkel.

10 A terem közepét a palotaásatás gipszmodellje töltötte be, az addig feltárt maradványokat mutatva (Ilosvai J.). A törökellenes háborúkra Kinizsi Pál kiállított, ekkor még a múzeum birtokában lévő sírköve és a magyarázó szöveg utalt. Ahogy korábban a II. teremben Hunyadi Jánost ábrázoló fametszet felnagyított képe és a falra írt sorok a korábbi hadvezérről. A korszak lezárását Dózsa György kivégzését mutató fametszet jelezte. A VI. terem a hódoltság korát mutatta be. Asztali és falitárlókban az ásatásból előkerült fém- és kerámiaedények; főleg a mutatós izniki, perzsa és kínai kerámiák sorozatai. Egy nagy falitárlóban gazdag hímzésű török nyeregtakaró, íj- és nyíltartó hímzett borítása volt kiállítva, a falon pedig török fegyverek (Magyar Nemzeti Múzeum). A Csonkatorony falából kiemelt kő bevésett feliratával és egy vas lábbilincs Emlékeim szerint Bártfai Szabó László történész munkája volt a városi grafikonok anyagának előkészítése, valamint a szolgáltatófalvak összeállítása. Ennek kiállítása rövidesen megszűnt, mert egy fémtárgyat elloptak. 269