Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Holl Imre: Művelődéstörténet – középkori régészet és az első kiállítás 261-274

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KÖZÉPKORI RÉGÉSZET ÉS AZ ELSŐ KIÁLLÍTÁS „A budai vár" kiállítás a fentebb már jelzett széleskörű szemlélettel a művészeti - elsősorban kőemlékek, kisebb mértékben a festészetet pótló freskók és ötvöstárgyak - mellett az új régészeti leletanyaggal nem csupán a korszakot illusztrálója volt, de helyenként különböző szempontok csoportosításával a középkori élet különféle oldalait is megjelenítette, kiegészítve a középkori ábrázolások (fametszetek) reprodukcióival.

2 A Budapesti Történeti Múzeum történetét a kezdetektől a jelenig tárgyaló alapos mű

3 olvasása közben tudatosult bennem, hogy ennek az első kiállításnak jelentősége mennyire ismeretlen: hisz alig van már, aki látta, és az akkori viszonyok között még katalógusának megjelentetése sem volt elképzelhető.

4 Csak rövid említései vannak - de az említett új munkában erről szóló egyetlen bekezdés sem súlyának, jelentőségének megfelelően ismerteti.

5 Bár a kiállítás címe „A budai Vár" volt, ennél jóval többet adott - ez volt a háború után az első nagyarányú középkori kiállítás. Bevezetésként a középkori három várost és környékét bemutató nagyméretű térkép (Seitl Kornél) az első összefoglalása volt a részletes középkori topográfiának. Leletekkel, rajzokkal és néhány korai kőemlékkel jelezte a későbbi terület egykori fontos helyeit (Óbuda, Margitsziget, Kispest, Pestrómai tábor,) - a honfoglalástól a XIII. századig terjedő leletekkel. A II. teremben kapott helyet a környező falvakat képviselő Csút falitáblája, gazdasági eszközök és a sírokból előkerült párta- és övveretekkel, felül a falualaprajzzal. Ezt látva a kiállítás 2 Ehhez például lefényképezték Rodericus Zamorensis: Spiegel menschlichen Lebens (1475) teljes fametszet-anyagát. (Fotótár: 7000/24-töl) Csupán összehasonlításként: Hollandia kutatási helyzetének ismertetője kiemeli, hogy Rotterdam Történeti Múzeumának igazgatója „új szemléletet képviselt", amikor 1966-ban kiállításán régi ábrázolások alapján egy középkori asztalt mutatott be leletekkel. Amsterdamban az új Történeti Múzeum 1976-ban állította ki a városásatás anyagát (városi régészt először 1972-ben alkalmaztak). J.G. RENAUD: Europäische Sachkultur des Mittelalters. Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterlichen Realienkunde Österreichs IV. Wien 1980. 118-119. 3 K. VÉGH Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Budapest 2003. A munka rendkívül részletesen, a hivatali okmányok idézésével kíséri nyomon a múzeum történetét; szervezeti változásait, helyszíneit; az utolsó évtizedekben az életét nagy mértékben befolyásolni szándékozó politikai vonatkozásait. 4 Már az 1959-ben újjárendezett kiállítás ismertetője volt BERTALAN Vilmosné - NAGY Emese: Buda a középkorban c. füzete (1963). Ez fő felépítésében megtartotta a régit, csak újabb leletekkel bővítette (miközben a régi kiállítás kölcsönzött értékei ekkor már nem szerepeltek); a bevezető folyosón a palota feltárás fotói, a régészeti munka dokumentálása és a rekonstrukció érzékeltetése szerepelt. Képanyagának nagyobb része még a régi kiállításból van. 3 K. VÉGH 2003. 95: „Jelentős eredménye.. .korszerű didaktikus technikával. Decemberi megnyitását Sztálin születésnapjához kapcsolták." „40. kép: III. terem. A falon Sztálin idézet volt. 41. kép. IV terem részlete. A falon Engels idézet". - Az említett idézetek és hasonlóak a korszak kiállításainak (valamint a napi sajtónak is) kötelező rekvizitumai voltak; de ugyanígy a tudományos feldolgozások némelyik szerzője is használta. Ez a rendszer követelményei közé tartozott, ugyanakkor szerencsére a régészetben messze ritkább volt, mint más területeken. A kiállítás nyitásáról készült fotók - Fotótár 7091 - szerint a látogatók a tárlók anyagát nézik, nem a Sztálin idézetet. 263