Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259

BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÖSSZEGYŰJTÉSE hogy a teljes szöveg még nem ált szedésre kész állapotban, azaz a további gyűjtés és a meglévő anyag szerkesztése párhuzamosan haladt 1939-1940-ben.

23 A polgármester hangsúlyozta, hogy csak a hazai levéltárakban törekedjenek a teljességre, a külföldiekben való kutatás esetében - a nemzetközi helyzet okozta nehézségek miatt - tekintsenek el, hogy ez ne hátráltassa a kötet megjelenését.

24 A monográfia megírásával kapcsolatban felmerült, hogy a középkori fejezeten dolgozó Mályusz Elemér igényeinek megfelelően alakítsák a kutatási tervet.

25 A II. világháború két szempontból is cezúrát jelentett. Az egyik az addigi eredmények pusztulása volt. A Fővárosi Levéltár ostrom alatt elszenvedett kárai között 1948-ban számba vették, hogy „... elpusztult az óvóhelyen, bombatalálat következtében, a középkori oklevél másolatok gyűjteménye...'", amely - a jelentés szerint - három évtized munkája volt és 3500 db XII-XVI. századi oklevél másolatából állt. A reális veszteség azonban Bónis György által 1959-ben összeállított alapleltár szerint a 80 %-ra tehető.

26 A másik hátráltató tényező az volt, hogy 1945 után fokozatosan lelassult a kutatómunka üteme. IIa Bálint 1945 augusztusában még kapott költségtérítést a „Budapest története" részére készült oklevélmásolatokra.

27 Az újraindítás nehézségei között megemlítendő, hogy a tudományos kapacitást lefoglalta az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc évfordulójával kapcsolatos feltáró munka,

28 bár 1947-ben az intézmény élén álló Kovács Lajos főlevéltáros a centenáriumi anyaggyűjtésbe illesztette Belitzky János alföldi levéltárakban Budapest történetére vonatkozó forrásainak feltárására végzett kutatóútját.

29 1950-ben Baraczka István (mint önálló tudományos 23 Szendy Károly polgármester levelei Budó Jusztinhoz 1939. X. 9. L.: BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 39. sz. és 1939. XI. 12. és 1940 X. 21. L.: BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 41. és 45. sz.) 24 Szendy Károly polgármester levele Budó Jusztinhoz 1940. X. 21. L.: BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 46. sz. 25 Elsősorban a Magyar Országos Levéltár (közelebbről a Magyar Kamara anyagából a Neoregestrata Acta, Acta Ecclesiatica és az Acta Paulinorum) 1526 és 1541 közötti anyagának, a körmendi Batthyány levéltár addig át nem nézett és le nem másolt részének, valamint a veszprémi káptalan magán levéltárának (főleg a budai bortizeddel kapcsolatos darabjainak) feldolgozását sürgette. Mályusz természetesen használta az addig kialakult gyűjteményt. L, BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 53-54. sz. 26 BFL XXXIV. 2/a. 2. d. 17. tétel ltsz. 502/1948, ill a Bónis György által 1959-ben összeállított alapleltár. Mindenesetre a Fővárosi Levéltár több kötetnyi másolatot, illetve több doboznyi másolatot őriz jelenleg is. Van adatunk arra is, hogy 1950-195l-ben a Budapest Történeti Múzeum (akkor Magyar Művelődéstörténeti Múzeum) kölcsönzött két doboznyi középkori oklevélmásolatot. (BFL XXXIV. 2/a. 2. d. 27. tétel 418 és 435/1950, valamint 85 és 108/1951. ltsz.). A gyűjteményt Mályusz Elemér az 1940-es évek elején kivonatolta az akkor megindított Budapest története sorozat középkorral foglalkozó kötetéhez. L. BTM Mályusz-regeszták. Ez alapján legfeljebb képet lehet alkotni a gyűjteményről, de rekonstruálni nem. 27 BFL XXXIV. 2/a. 2. d. 25. tétel 5701/1945. Lt. sz. 28 HORVÁTH j. 1996. 112-113. 29 BELITZKY gyűjtése (amelyet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében lévő települések: Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd, Dömsöd, Dab, Kunszentmiklós, Tas, Vác, Ráckeve és Kiskunlacháza levéltáraiban végzett) kiterjedt a törökkorra is, 1. BFLXXXIV. 2/a. 6. d. 75. tétel 1029/1947. ltsz., 1112/1947. ltsz., 1150/1947. ltsz. 239