Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259

BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÖSSZEGYŰJTÉSE volt, aki nem véletlenül az 191 l-es átszervezés évében e terv körvonalait megrajzoló emlékiratot nyújtott be a Székesfőváros vezetősége elé, amelyben felvázolta elképzeléseit. Csánki személye a harmadik fontos komponenst jelenti, ugyanis korábban jelentkezett a középkori Budapest történetére vonatkozó kisebb dolgozatokkal,

9 ez alapján feltehető, hogy e témakörben komolyabb tanulmányokat, esetleg monográfiát szándékozott írni. (Nem mellékes tény, hogy 1912-ben őt kérték fel a levéltárban folyó tudományos munka szervezésére.)

10 Az „Emlékiraf'-ban

11 csak röviden vázolt terv egyrészt a hazai és a külföldi levéltárak anyagának rendszeres áttekintésére irányult, valamint a feltárt, a középkori Budapest területére vonatkozó források lemásolására, illetve a másolatokból egy gyűjtemény felállítására, amelyben a „sokfelé szétszórtan heverő nagy értékű anyag együvé kerül, mindenkinek hozzáférhető lesz, az érdeklődést megnöveli és ezzel együtt a főváros történetének művelését megkönnyíti." A gyűjtemény az okmánytár megjelenése után a Fővárosi Levéltárban nyerne elhelyezést, így rendeltetése az egykori városi levéltár - részleges - rekonstrukciója lenne.

12 A koncepció hangsúlyozta, hogy csak az első két munkafázis befejezése után kerülhet sor az eredmények publikálására.

13 Ebben mintaként Bécs, Brassó és Zágráb városok által végzett munkára és az ennek eredményeként a XIX. század utolsó évtizedeiben megjelentetett okmánytársorozatokatjelölte meg.

14 Csánki utalt arra, hogy Salamon műve a kellő forrásanyag összegyűjtése előtt született, ezért nem elsősorban folytatni vagy befejezni kell a várostörténeti monográfiát, hanem újrakezdeni, elsőként rendszeres forrásfeltárással.

15 Az emlékiratban foglaltakat Wildner Ödön tanácsos, a Fővárosi Levéltár felügyeletét - az átszervezések időszakában, 1911 és 1914 között - ellátó szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály vezetője karolta fel. Előterjesztését a tanácsa mindenben elfogadta, majd továbbította a finanszírozás kérdésében illetékes pénzügyi bizottság9 Csánki idevágó publikációi: Szent Erzsébetfalva Pest mellett. Századok 27 (1893). 16-26.; Mátyás király mint városépítő. Egy budavári sarokház történetéből. Századok 38 (1904). 297-321, 395-412; Kuncz ispán majorja Budán. Századok 40 (1906). 685-735. CSÁNKI ezirányú érdeklődésére Id. még: GÁRDONYI Albert személyes emlékei (1. BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 1-5. sz. GÁRDONYI Albert 1934. jan. 9-én benyújtott jelentése.) 10 HORVÁTH J. 1996.66. 11 BFL XV. 12. l.d. 3.t. „a"sz. 12 Uo. „...mint a mostani levéltári anyag régi elpusztult részeinek lehető pótlása." IVÁNYI Béla, aki a kezdetektől CSÁNKI munkatársa volt a budapesti kútfőgyüjtésben, 30 évvel később is hangsúlyozta, hogy „... a főcél a főváros egykori középkori levéltárának restaurálása volt..." L. BFL XV. 12. l.d. 5. t. IVÁNYÍ Béla levele BUDÓ Jusztinnak. 1943. november 18. 13 Uo. „... főelvül kimondatnék, hogy míg a középkori anyag lehetőleg együtt nincs, a nyomdai közzététel nem kezdődik meg." 14 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Hrsg. mit Unterstützung des Gemeinderathes der k. k. Reichshaupt- und Residenzstadt vom Althertums-Vereine zu Wien. Redigiert von Anton MAYER. I

—

II

1/3- Wien. 1897-1927; Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. 1—

VIII. [Brassó] 1886-1926; Johannes Baptista TKALCIC: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Vol. I-XIV. Zagrabiae. 1889-1932. 15 BFL XV 12. 1. d. 3. t. „a" sz. 237