Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

SZEMZŐ HANNA iskolázottsági szint, a nem megfelelő viselkedés és a balesetek előfordulása között.

74 Végezetül hasonló kiutat kerestek a közlekedési vállalatok is. Erről tanúskodik egy 1903-as, a BVVV számára készült tanulmány, amely azt javasolja, hogy a helyes utcai viselkedés szabályait oktassák az iskolában.

75 Összegzés Budapest a századfordulón fiatal nagyváros, újak a házai, az útjai és újak a lakosai is, akik az ország és a Monarchia minden szegletéből áramlottak ide. Az intenzív fejlődés mind a városi hatóságokat, mind a népességet komoly kihívások elé állította. Alkalmazkodniuk kellett az állandóan változó város igényeihez: az előbbieknek a szabályozásban, az utóbbiaknak a viselkedésükben kellett mindezt megvalósítani. Egyik komoly kihívást a modern közlekedési eszközök elterjedése jelentette. A villamos átalakította az utcák és a közterek használatát, miután sikerrel egyesítette a város különböző részeit, és ezáltal óriási tömegeket mozgatott meg a város határain belül. Ez azonban óhatatlanul együtt járt a sebesség és a sebességtől való félelem megjelenésével, illetve a komoly közlekedési balesetek előfordulásának a szaporodó lehetőségével. Ez utóbbi minimalizálása fegyelmezettséget és kooperációt követelt (volna) meg a közönség részéről és új típusú rendszabályozást kívánt a hatóságoktól. Amennyiben az egyik vagy a másik hiányzott, katasztrófák következhettek be, ahogy azt az elemzett zugligeti példa is igazolja. A zugligeti balesetet követő héten bírálatok érték a hatóságokat az ellenőrzés hiánya miatt, s felvetődött az utcai rend megszigorításának a lehetősége; mindenekelőtt mégis az utazó közönség oktalan és „civilizálatlan" viselkedését tették kifogás tárgyává. Nincs azonban okunk feltételezni, hogy a többi európai nagyvárosban fegyelmezettebben viselkedtek volna az emberek, és ennek folytán sokkal kevesebb baleset történt volna.

76 A villamosvonalak, majd később az autók, elterjedése minden esetben a balesetek számának a növekedéséhez vezetett, mint ahogy az egyre növekvő embertömeg jelenléte is valószínűsítette a szabályok és a normák gyakori megszegését. A baleset utáni liminális fázisban kialakult ádáz vita egyik lehetséges magyarázata - az esemény sokkoló természetén túl - a modernizáció folyamatával szemben érzett ambivalens érzésekben található. A fejlődés és a technikai újítások feltétel nélküli üdvözlése a gépektől való rettegéssel járt együtt, és összefonódott azzal a félelemmel is, hogy Magyarország és Budapest minden igyekezet ellenére sem fogja 4 Később, amikor már terjedőben volt az autóhasználat, és ennek következményeként radikálisan megnőtt a balesetek száma, nagy reményeket fűztek az autóvezetők körültekintőbb viselkedéséhez, mivel képzettebbnek és intelligensebbnek gondolták őket. MELLY 1936. 89. '

5 VÁNDORY József: „Javaslat a Városi Villamos Vasút által okozott elgázolások és egyéb balesetek tárgyában, 1903", BFL, XI, 151 l/f, 1. '

6 Éppen ellenkezőleg. Egy, a BKVT megrendelésére irt tanulmányból az derült ki, hogy más európai és amerikai városokkal összehasonlítva Budapesten a századfordulón arányosan kevés baleset volt. „Összehasonlító tanulmány a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság hálózatán és a külföldi vasutakon előfordult balesetekről", BFL, XI, 151 l/f, 1, 5-24. 232