Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

BALESETEK ÉS TÁRSADALMI SZABÁLYOZÁS BUDAPESTEN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN A zugligeti katasztrófa harmadnapján megjelent szerkesztőségi cikkben a Pesti Napló J. F. Cooper regényeibe illőnek nevezte azt az „indiánus rohamot" melylyel a végállomásokon várakozók a villamost rendesen meg szokták rohamozni.

67 A Fővárosi Lapok június 10-ei számában, reflektálva a zugligeti baleset okaira, az újságíró csordához hasonlított az utasokat, akiket meg kéne végre tanítani arra, miként vigyázzanak magukra és másokra.

68 Hasonló gondolatai támadtak a Pesti Napló újságírójának is, aki egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy az eset megtörténhetett. Ha valahol egy csapat összeverődik, a budapesti ember sosem fogja megvárni míg sorra kerül, erőszakkal vagy meghunyászkodással, terrorizmussal vagy protekcióval kiviszi, hogy lefőzze a többieket, akiknek ugyanannyi joguk van, mint neki ...Eletv eszedelemmel felugrik vagy leugrik a villamos kocsiról, lármásan ront be minden nyilvános helyre és szidja az egész világot és összes szentjeit. 69 Visszatérő témája volt a katasztrófa utáni vitának, hogy az önzés uralkodik Budapesten. Egy, a francia idegenlégiót is megjárt, Algériából hazatért katona, látva számos járókelő közönyét a villamos kisiklását követően, úgy érezte, még a vademberek sem viselkednek ily gyalázatosan, mint ahogy néhány, a baleset helyszínéről sietve tovább hajtó úri család.

70 A fegyelmezetlen és tudatlan budapesti utazó közönség a lapok és a szakértők szerint egyaránt állandó veszélyben él. Nem tartja be a szabályokat, megrohamozza a villamosokat, fel- és leugrál az állomások között és bezsúfolódik a villamos kocsikba, mit sem törődve azzal, hányan férnek fel rájuk valójában. Van a város fiziognómiájában egy darab őszinte Európa, egy kis darab Amerika, mellette pedig egy jókora darab —Afrika. Ennek az utóbbinak a számára függesztetnek ki például a vasúti kocsikban azok a tilalomtáblák, melyeknek párját világrészünkben sehol sem találni. Budapest népének nevelése, a sok iskola dacára még csak a jövő feladata?^ Az állítólagos barbár viszonyok ellen nagyobb rendőri szigort és a tömeg jobb oktatásátjavasolták az újságok.

72 Nem igen akartak azonban újabb szabályrendeleteket, mert - legalábbis a Budapesti Hírlap szerint - már az érvényben lévők megismeréséhez is kevés egy átlagos hosszúságú élet.

73 Hasonlóan vélekedtek a hatóságok is, melyek szintén a lakosság hathatósabb fegyelmezésében és jobb oktatásában látták a további komolyabb balesetek elkerülésének a lehetőségét, összefüggést látva az Pesti Napló, 1900. június 7. 4. Fővárosi Lapok, 1900. június 10. 1. Pesti Napló, 1900. június 6. 1. Friss Újság, 1900. június 6. második kiadás, 2. Pesti Napló, 1900. június 6. 2. resti nupiu, lyvv. június u. L. Pesti Hírlap, 1900. június 5. 8. Budapesti Hírlap, 1900. június 10,2. 231