Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

ROSTÁS PÉTER réteg, amely nem sok nedvességet tartalmaz és hamar kiszárad. A markotányos elhelyezése ügyében Rabany információja szerint már intézkedtek. Ennek épületen belüli elhelyezkedését a mészárszékkel kapcsolatos megoldási javaslat alapján következtethetjük ki. Alvinczy Rabany-val ugyanis azt a megoldást találta ki arra a problémára, hogy hogyan lehetne a markotányos helyiségeit mészárszékkel bővíteni, hogy a markotányos mellé tervezett, még el nem készült négy lóállásos istálló helyett alakítsanak itt ki mészárszéket, és a már elkészült, 11 lóállásos istállót bővítsék „felfelé" 20 állásosra. Mivel egy fennmaradt, datálatlan terv alapján tudjuk, hogy az istállók a nyugati melléképületszárnyban voltak, ezért valószínűsíthető, hogy a markotányos helyiségei a mészárszékkel a déli melléképületszárny nyugati felébe kerültek, és az istállók „felfelé" bővítése a nyugati melléképület északi irányú toldását jelenti. Alvinczy javaslatainak kivitelezésére a Fóhadparancsnoksag május 22-én utasította a budai Műszaki Igazgatóságot. Az átalakítás ütemét Sztáray azonban továbbra is aggasztónak találta és június 5-i, a Főhadparancsnokságnak írt levelében kifejezte az iránti kételyét, hogy az az évi táborozási idényt követően, azaz ősszel, beköltözhetne a négy század Kiscellbe. Mivel úgy látta, hogy az építkezés hiányosságaira nem tudja kellő mértékben ráirányítani a Fóhadparancsnoksag figyelmét, egy közös vizsgálóbizottság felállítását indítványozta.

68 A Magyarországi Fóhadparancsnoksag azonban nem hagyta magán eluralkodni a Sztáray sugallta pesszimizmust, és június 14-én az ezredesnek írt válaszban leszögezte, hogy csak akkor állít fel közös bizottságot, ha a Műszaki Igazgatóság az épület átalakítását már készre jelentette, illetve nyilatkozott arról, hogy a beköltözés nem jár veszéllyel a katonák számára, és ezt az Esterházy-ezred mégsem fogadná el. 1786. június 26-án az Esterházy-regiment azzal a kéréssel folyamodott a Főhadparancsnoksághoz, hogy a négy századnak a táborozás utáni zökkenőmentes beköltözése, a berendezkedés előkészítése érdekében, a kiscelli épületet már a táborozás előtt öt nappal birtokba vehessék. A budai Várparancsnokság - amelyet a Fóhadparancsnoksag kérdezett meg az ügyben - válasza erre csak annyi volt, hogy akkor lehet beköltözni az épületbe, ha az nem károsítja a katonák egészségét.

69 Július 6-án jelezte az Esterházy-ezred, hogy sem a mészárszék nem készült el, sem a raktárbővítés nem kezdődött el, és a ruharaktár elkészülése is reménytelen négy héten belül, ezért vizsgálatot kértek az ügyben.

70 Július 8-án ezekre az aggodalmakra azt a választ kapták, hogy mivel a kaszárnya még nem készült el, ezért az oda szánt századoknak nem kell menetre kész állapotban lenniük, de olyan fokú készültségben kell várakozniuk, hogy ősszel be tudjanak költözni Kiscellbe.

71 Július 26-án Karner, az átépítés elszámolási vezetője, erődítési számvizsgáló kérte a Főhadparancsnokságot az építkezésre szánt összeg utolsó, 5258 forint 56 krajcáros részletének átutalására.

72 58 G.C. 1786-16-480. 69 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 476. 70 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 483. 71 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 483. 72 G.C. 1786, Dep. G. Protocollum, Departamentum Oeconomici, 538. 22