Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

SZEMZŐ HANNA egy állítólagos francia utazó anekdotáját meséli el, aki 1869-ben a Szuezi-csatorna ünnepélyes megnyitójára tartva áthaladt a városon. Először, megdöbbenve a nyelvek kavalkádjától - és minden bizonnyal a hely idegenségétől - , a koldusok nagy számától, a kocsisok modorától és az utcai rend teljes hiányától, így kiáltott fel: „Hát itt kezdődik Ázsia!". Visszafelé tartva a hasonló állapotok láttán viszont már azt találta mondani: „Oh, íme itt van Európa"

51 Több mint egy negyedszázaddal később, immár túl a millenáris ünnepségeken, egy amerikai utazó elvetődött Magyarországra és Budapestre, Elképzelései az országról és a fővárosról a „pusztai romantika" hatását mutatják. így emlékezett meg például a határ átlépéséről. Az ország...ahol a bajszukat agyarformájúra pöndörítik, amely oly félelmetes, mint a vaddisznóé és olyan szavakkal kiabálnak rád, amiről az ételeik jutnak eszedbe, immár a határ innenső oldalán van: átléptél a határon, és a magyarok tágas, zöldellő földjén vagy. 52 Egy bátor angol hölgy, Ellen Browning is nekivágott a századforduló előtt pár évvel, hogy felfedezze Magyarországot.

53 Bár mind az ország, mind a fővárosa nagyon tetszett neki, úti beszámolójából kitűnik, érdeklődésében a puszta kíváncsiság a nyugati utazók felsőbbrendűségi tudatával keveredett. Hozzáállása leginkább azé az antropológuséhoz hasonlítható, aki egy szinte teljesen ismeretlen földrész (ország) felfedezésére indul; mindez a részletes, a magyar nép szokásait és fizikai jellemzőit egyaránt érintő jellemzésein érhető leginkább tetten.

54 A magyar nők általában középmagasak, széles, kissé szögletes a válluk, formás az alakjuk, barna a szemük, rózsás az arcuk és nagy, bársonyosan barna szemük a szenvedélytől parázslik, melyet könnyű lángra gyújtani. A férfiak magasak, jó vágásúak, kreol bőrrel, hosszú, sötét bajusszal és nagy sötét szemekkel. Mindkét nemnek különösen pici a keze és a lába, gömbölyded a csuklója és a csípője, illetve gyönyörű a haja.

5S A vidéki lakosságot csak mint kedves barbárokat emlegeti - a barbárokat ugyan kötőjelek közé teszi, amivel valamifajta távolságtartást fejez ki - és számos leírásából úgy érezhetjük, a civilizáció találkozik itt a természettel, a mesterkéltség szembesül a természetes szépséggel. Uo. 278. „The land .. .where they curl their mustaches up into tusk like appendages as formidable as those of a boar, and thunder at you in words that might better express their food, is now on the other side of the fence: you have crossed the frontier and are in the broad green land of the Magyars." BERKLEY SMITH 1904. 14. ELLEN BROWNING 1897. A könyv stílusát minden bizonnyal nagyban befolyásolták az akkoriban oly népszerű leírások a világ „civilizálatlan" területeinek népeiről. Uo. 12. 228