Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS Az épített környezet rekonstruálása A főváros más városrészeinek lakáskínálatához mérve a Lipótvárost lakásállománya és lakbérei alapján tudjuk elhelyezni a két világháború közötti budapesti lakáspiac keretei között. Miután azonban a két világháború közötti székesfővárosi statisztikák a közigazgatási kerületeknél kisebb bontásban nem közöltek folyamatosan lakásstatisztikákat, az V. kerületet alkotó két városrészt, a Lipótvárost és az Újlipótvárost nem tudjuk egymástól elkülöníteni a publikált statisztikákban. E hiány következtében a bérlőkörök időbeli metszeteinek rekonstruálásához hasonlóan a lakások szobák szerinti összetételét és az éves lakbért rögzítő lakáskatasztert is magunk kell, hogy összeállítsuk. A lakáskataszter elkészítéséhez a városrész szövetét alkotó bérházak és bérlakások mikroszintjén végzett adatgyűjtés előnye ugyanakkor, hogy a városrész lakásállományának heterogenitását, és annak a bérlők társadalmi összetételére gyakorolt hatását differenciáltan képes érzékelni. Ha a lakások szobák szerinti összetételét és az éves lakbér összegét a státus mérésére alkalmas mutatóként fogadjuk el, akkor a lakáspiac helyi kínálatának keresztmetszeti képét rekonstruálva a városrész státusát mérhetjük a budapesti városrészek rangsorában. A lakásállományt tekintve a Lipótvároson belül tetszőlegesen körülhatárolt területi egység teljes keresztmetszetét szintén csak az 1941-es és az 1945-ös állapotban ismerjük. Az 1941. évi népszámlálás és az 1945. évi budapesti népösszeírás lakásíveinek a lakások összetételére vonatkozó, egymást is ellenőrző adatainak egy adott állapotot rögzítő statikus képét azonban a szerencsés esetben egymást követő évek sorából fennmaradt házbérjövedelem-bevallási ívek adatsorai segítségével helyezhetjük el időbeli folyamatokban. Az 1917-1948 között a Magyar Jelzálog Hitelbank tulajdonában álló Nádor utca 5. szám alatti bérház 1931-től 1943-ig fennmaradt házbérbevallási ívei lakásszám szerint közlik a bérlők nevét és foglalkozását, a bérlemények funkcióját, szobák és mellékhelyiségek szerinti összetételét, valamint az éves lakbérek összegét.

39 A házbérbevallási íveken kívül az 1924-1931 közötti időszakból bérévnegyedek szerinti bontásban rendelkezünk a tulajdonos Jelzálog Hitelbank által saját céljára készített lakbérkimutatásokkal. Bár ezen lakbérívek a bérlő nevén és a negyedévi lakbér nagyságán kívül sem a bérlő személyére, sem a lakás összetételére vonatkozóan nem tartalmaznak további adatokat, a nem ábécérendben, de mégis következetes sorrendben - a földszinti üzlethelyiségeknél kezdve emeletenként és lakásonként haladva - felvett lista az 1931 tői rendelkezésre álló lakás szerinti bérlőnevekkel összevetve még a bérlők házon belüli elhelyezkedéséről, és esetlegesen házon belüli mozgásairól is pontosan informálnak. Az 1945 utáni folyamatok nyomon követéséhez műemlék-házak esetében legjobbak a forrásadottságaink. A társbérletesítés és a műszaki megosztások nyomán átalakuló lakásállomány feltérképezése az 1960-as évek elején megkezdett műemléki felmérések felújítási terv-dokumentációira támaszkodhat. A szórványosan fennmaradt lakásmegosztási iratok ugyanis még egyetlen bérházon belül sem fedik le a megosztásra kémlő lakások teljes körét.

40 MOL (Magyar Országos Levéltár), Z 915. 1. csomó 8. tétel. Magyar Jelzálog Hitelbank Rt. Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára. Nyugdíj intézeti bérházak adóbevallási ívei (1924-1949). Az iratanyag meglétére Gyáni Gábor hívja fel a figyelmet: GYÁNI 1991a. 145. BFL, XXIII. 205. b. Budapest V. Kerületi Tanács iratai. A szakigazgatási szervek iratai. 193