Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS munkavállalás és a társadalmi helyzet váltásai-változásai szerint mozgó népesség egy adott bérházban, vagy a bérházakból szerveződő, tetszőlegesen körülhatárolt térbeli egységben - háztömbben, utcában, negyedben - felvett keresztmetszeti képe életpályák adott pillanatban kimerevített csomópontjaként értelmezhető. A bérház(csoport) társadalmi keresztmetszetében egy adott pillanatban megjelenő életpályák mikroszkopikus és prozopografikus elemzése a budapesti társadalom szerveződéséhez, szervező mechanizmusainak átalakulásához vezet el. Bérlakás - bérház - városnegyed: társadalmi keresztmetszetek rekonstruálása Bérlőkörök rekons truálása A hazai statisztika népszámlálási adatfelvételi íveket utólag megsemmisítő gyakorlata következtében a lakások és háztartások szintjéig levezető népszámlálási lakásívek mindössze két időpontból, 1941-ből és 1945-ből maradtak fenn. Az 1941. évi népszámlálás budapesti lakásíveinek - és az 194l-es lakásíveket lényegében változatlanul használó 1945. évi budapesti népösszeírás lakásíveinek - fennmaradása ugyanakkor két szempontból is szerencsés a kutatás számára. Egyrészt, a korábbi népszámlálásoktól eltérően - mai elemzési szempontunkat mintegy megelőlegezve - éppen az 1941. évi népszámlálás tett első ízben kísérletet teljes körű család- és háztartás-statisztikai adatfelvételre.

21 E célt szolgálta a lakásívek összeállítása a lakás összetételére, és a lakásban élőkre vonatkozó kérdőpontokkal. Másrészt, a házak 1941 -ben számbavett népessége volt az, amely 1941 -hez képest lényegében változatlanul érte meg az 1944-es évvel bekövetkező első nagy kényszerű cserélődési hullámot.

22 E két egybeesés folytán a népszámlálás által rögzített állapot alkalmas összehasonlítási alapot jelent az 1944/1945-ös és az 1945 utáni változások vizsgálatához. A bérlemények helyiségek szerinti összetételére, az éves lakbérre és a népszámlálás eszmei időpontjában a lakásban tartózkodók személyi adataira rákérdező adatfelvétel a bérlő családok társadalmi helyzetének többtényezős vizsgálatára alkalmas. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mert további forrástípusaink - a választói névjegyzékek, címjegyzékek és lakónyilvántartások - a társadalmi státus egyetlen tengelye, a tevékenységszerkezet alapján hozhatók közös nevezőre: a foglalkozás az egyetlen közös adat, amelyből homogén adatsorok állíthatók össze a társadalmi rétegződés longitudinális vizsgálatához. Az 194l-es keresztmetszetben viszont a bérlemény szobák szerinti összetétele és az éves lakbér összege a főbérlői háztartást jellemző három mutatóval - albérlőtartás, cselédtartás és a lakásban élők száma - összekapcsolva vagyoni-jövedelmi adatok nélkül is a társadalmi helyzet differenciált, többtényezős képét adja. A társadalmi rétegződés foglalkozási megoszlás alapján konstruált modelljéhez képest a lakásminőség és a háztartás szerkezet mutatói a bér21 „A házgyüjtőív hazánkban országos keretekben elsőízben tett kísérletet az egyes társadalmi rétegek lakásviszonyainak részletes megvilágítására és egyben a tulajdonképpeni család- (és háztartási) statisztika megalapozására." (THIRRING 1981. 45.) 22 Az 194l-es népszámlálás és az 1945-ös népösszeírás összevetése alapján a hét ház összesen 119 főbérleti és természetbeni lakásából kilencben - azaz a lakások mindössze 7%-ában - történt bérlőcsere 1941 és 1944 között. 185