Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Schweitzer Gábor: A fővárosi Törvényhatósági Bizottság újjászervezése 1920-ban 159-178
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJRASZERVEZÉSE 1920-BAN a politikai ellenféllel kötendő választások előtti alkukat, hiszen ez már önmagában biztos mandátumokat jelentett néhány - amúgy az alkukötő szempontjából nem preferált - kerületben. 59 A választásokra 1920. július 11-12-e között került sor. A mintegy 470 000 választásra jogosult fővárosi polgár voksa közül 308 000 fő szavazatát tekintették érvényesnek. A keresztény-nemzeti pártokra esett a szavazatok 71,5%-a (ez 167 mandátum megszerzését biztosította), míg a liberális és demokrata pártokra illetve a pártonkívüliekre 28,5% jutott (ami 73 mandátumot jelentett). 60 Folytonosságról közjogi értelemben aligha beszélhetünk, hiszen teljesen megváltozott norma- és feltételrendszer keretei között „újult" meg a főváros törvényhatósági bizottsága. Igen szűk értelmezésben - személyi szinten - mégiscsak volt szerepe a folytonosságnak, hiszen a megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok közel egynegyede, egészen pontosan 23%-a már 1918 előtt is tagja volt a bizottságnak. 61 Az újonnan megválasztott törvényhatósági bizottság - kiegészülve az állásuknál (tisztségüknél) fogva bizottsági taggá kinevezett városatyákkal - 1920. augusztus 11 -én tartotta alakuló ülését. Sipőcz kormánybiztos ünnepi beszédében körvonalazta a főváros leendő vezetése által a jövőben preferálandó világnézeti - egyúttal politikai - értékeket. „Bevonultunk ide, mint a főváros ős magyar lakosságának képviselői. Az ős magyar lakosság követelte azt, hogy képviselői a székesfőváros kormányzatában egyedül a keresztény és magyar faji érdek jegyében dolgozzanak". 62 Elkövetkezett tehát az őrségváltás ideje. A budapesti Városházán - a kereszténynemzeti alapon álló pártok uralomra juttatásával - új időszámítás vette kezdetét. Felhasznált irodalom: ÁGAI 1907 ÁGAI Adolf: Utazás Pestről Budapestre. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest 1907. BÁCSKAI-GYÁNI-KUBINYI 2000 BÁCSKAI Vera - GYÁNI Gábor - KUBINYI András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Budapest 2000. Budapest Budapest 1873-tól napjainkig. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal zsebkönyve. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest 1945. BUZIÁSSY é.n. BUZIÁSSY Károly: Idegen elemek Budapest népességében. Statisztikai Közlemények 65/4 (é.n.). 27-34. 59 A választásokat megelőző politikai alkukhoz lásd: Kerületenként tárgyalnak a választási paktumról. Fővárosi Hírlap 1920. június 23., továbbá Kik lesznek a városatyák? Fővárosi Hírlap 1920. június 30. A választásokkal kapcsolatban lásd L. NAGY 1972. 19-20; továbbá a paktumokra is tekintettel SZENTGÁLI 2002. 204-206. 60 f orr ások. 45. A választási eredmények kerületenkénti és pártonkénti részletezését lásd: Budapest új törvényhatósági bizottsága. Fővárosi Hírlap 1920. július 14. Lásd: KOVÁCS 1935. 61 WlLDNER 1931. 535. 62 Fővárosi Közlöny 1920. augusztus 13. 431-432. 175
