Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

MÉSZÁROS BORBÁLA Az elővárosi terep specialitását nem csak a kezdeti lépések, hanem az önállóságukért harcoló, de ugyanakkor Budapest beolvasztó hatásában élő községek megfigyelésének lehetőségében látom. Részben saját községükért, részben már a századfordulón a ^agy-Budapestért" küzdenek. S ebben a feszültségben kell a helyi sajtónak definiálnia és elfogadtatni magát, megtalálni küldetését. Tanulmányom témája tehát az elővárosi régió helyi sajtójának sorsa 1918-ig. Ezen belül, mintegy példaként kiragadva részletesen Kispest ill. Szentlőrinc lapjaival foglalkozom. Nem kívánok kronologikus elbeszélést írni, sem az egyes lapokat szokásos módon sorra számba venni, bemutatni. A régió és ezen belül Kispest sajtójának általános helyzetét próbálom megközelíteni, feltárni a helyi társadalomban betöltött és betölteni kívánt szerepét. I. „a vidéki hírlapírás egyik nagy ellensége a fővárosi..."

5 Az 1860-as években megjelenő, számában lendületesen fejlődő vidéki lapkiadás sokféle hátránnyal, nehézséggel küzdött, amelyeket a korabeli sajtó már az 1880-as évektől rendszeresen tárgyalt. 1885-ben Roboz István

6 kezdeményezésére rendezték meg a vidéki hírlapírók kongresszusát, amely során a lapkiadás szinte minden területére vonatkozóan reformjavaslatokat vitattak meg (pl. óvadékkérdés, központi hirdetés felvételi iroda, lapszerkesztők kvalifikációja, lapok és a helyi hatóság viszonya stb.), s országos - sajtótisztességet és vidéki lapszerkesztők védelmét szolgáló - egyesület létrehozásának igényét fogalmazták meg.

7 1895-ben jött létre az első vidéki sajtót támogató szervezet Szegeden. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Kubinyi Vilmos, a Szegedi Napló és Szávay Gyula, a Győri Hírlap szerkesztője vezetésével jött létre, s a vidéki sajtó támogatását, érdekvédelmét (pl. a fővárosi sajtó hegemóniájával, hirdetésvállalatokkal szemben), minőségének javítását tűzte ki célul. A szervezet 1918-ban minden vagyonával a Magyarországi Hírlapírók Egyesületébe olvadt. A következő hasonló funkciójú szervezet az 1927-ben létrejött Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete volt.

8 A fővárosi konkurencia okozta problémák a vidéki sajtóról szóló korabeli cikkek egyik leggyakoribb motívuma. A cikkírók elengedhetetlenül fontosnak érzik a vidéki lapok sokszor megkérdőjelezett létjogosultságának igazolását, a fővárosi sajtót kiegészítő funkciójának meghatározását: „...nálunk úgy állnak a viszonyok, hogy az újságírás központja egyedül csak az ország fővárosában van, s ezért minden ember, kinek a hírlapolvasás szenvedélyei közé tartozik: tanulságul, szórakozásul, mulatságul a fővárosi hírlapokat veszi kézbe... A vidéki újságoknak csak az lehet a feladatuk, hogy az illető város vagy környéke érdekéről írjanak, olyan dolgokról, melyeket egy országos hírlap...nem vehet fel közlendői közé"

9 5 BOROS 1886. 6 Roboz István: a Somogy c. lap megalapítója és szerkesztője 1866-tól. 1 A vidéki hírlapírók... 1885. 8 THURZÓ 1928. 42. 9 SZOMAHÁZY 1885. 138