Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Szívós Erika: Budapest mint képzőművészeti központ a XIX-XX. század fordulóján 115-136
Szívós ERIKA A hivatalos elismerés része volt, hogy a korábban még fenntartásokkal fogadott művészek idővel hivatalos pozíciókba kerültek; meghívták őket a nemzetközi kiállítások zsűrijébe, az állami művásárlásokat bonyolító és véleményező szakbizottságokba, ahol közvetlenül beleszólhattak az állam támogatási politikájába. Meghívták az 1900-as párizsi világkiállításra szánt művek válogató zsűrijébe, amely az állam általi vásárlásokról is határozott, Lyka Károlyt, Hollósy Simont, a nagybányai iskola vezetőjét, a nagybányai festők közül Ferenczy Károlyt, a szecessziót képviselő gödöllői művésztelep egyik vezetőjét, Körösfői Kriesch Aladárt, valamint Mednyánszky Lászlót és Szinyei Merse Pált. 59 A nagybányaiak, valamint a velük szoros kapcsolatban álló Lyka Károly idővel a Képzőművészeti Főiskolára kerültek tanárnak: Ferenczy és Olgyay Viktor 1906-ban, Lyka és Glatz Oszkár 1914-ben követte őket. 60 (Ez a folyamat egyébként a tárgyalt korszakot követően tetőzött, ezzel függött össze az 1920-as főiskolai reform). 1916-ban az is felmerült, hogy Rippl-Rónai legyen az Iparművészeti Múzeum igazgatója, bár végül ez nem valósult meg 61 . A művészeknek létérdeke volt, hogy jó viszonyt tartsanak fenn a közízlésre és a hivatalos művészetpolitikára hatást gyakorló közvetítőkkel. A képzőművészek tökéletesen tisztában voltak például azzal, hogy mekkora befolyással bír a sajtó a közgondolkodásra, és hogy mennyit számít a publicitás. Tudták, hogy a lapok kritikusainak kezében milyen nagy hatalom összpontosul; jó viszonyt kellett ezért velük ápolni az érvényesülés érdekében. A művészeti írók hagyatékából előkerült számtalan levél bizonyítja, hogy a művészek stratégiai fontosságot tulajdonítottak a róluk megjelent kritikáknak, illetve, hogy mely lapokban és kinek a tollából jelenik meg a kiállításukról ismertető. Számtalan olyan, a nevesebb kritikusokhoz írott levél maradt fenn, melyben egy-egy művész megköszönte a róla írt kedvező kritikát. 62 Más levelekben a művészek kifejezetten reklámozásra kérik fel a kritikust: arra, hogy ,jó helyen" jelentessen meg róluk ismertetőt, 63 vagy írjon kiállítási előzetest valamely lapba. 64 A kiállítás megnyitókra, természetesen, mindig hivatalosak voltak azok a művészeti írók, akiktől kedvező kritikát remélhettek a kiállító művészek. Sok jel utal arra, a konkrét kéréseken túl a művészek általában is nagy súlyt fektettek arra, hogy figyelmességük jeleivel halmozzák el a jelentősebb művészeti írókat; Lázár Béla, Gerő Ödön vagy Elek Artúr hagyatékában 65 számos olyan képeslap, levelezőlap található, melyen különböző művészek újévi vagy születésnapi jókívánságaikat fejezték ki, 66 59 Műcsarnok 1900. l.sz. 3. 60 BENCE 1972. 258. 61 BERNÁTH 1976.212. 62 Lásd pl. Strobentz Frigyes Gerő Ödönhöz írott levelét (1909), MNG 15645/62. 63 Lásd pl. Perlrott Csaba Vilmos levelét Lázár Bélához Madridból (1911), MNG 4579/d., vagy Vaszary János levelét Elek Artúrhoz (1917), MNG 12561/59. 64 Lásd Körösfői Kriesch Aladár levelét Gerő Ödönhöz (1905), melyben az alakulófélben levő gödöllői közösség tagjai közös képző- és iparművészeti kiállításának beharangozására kéri. MNG 15631/ 62.a-b. 65 A hozzájuk írott nagyszámú levél összegyűjtve a MNG Adattárában, az egyes művészeti írók neve alatt található. 66 Lásd pl. Olgyai Viktor újévi üdvözletét Elek Artúrhoz. MNG 12514/59. 130
