Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66

A KISCELLI TRINITÁRIUS KOLOSTOR ÁTALAKÍTÁSA KATONAI CÉLRA (1784-1806) 1784. október 27-i resolutio elrendelte, hogy, mivel a rendkívüli kiadásokra nem áll rendelkezésre elegendő pénz, ezért csak a már megkezdett, illetve az állagmegóvási szempontból elengedhetetlen munkákat lehet folytatni, s egyebeknek csupán a tervezését lehet elkezdeni.

22 1785 januárjában egyrészt az épületért a Vallásalapnak fizetendő megváltás összegének megállapítási és az épület fizikai átvételének procedúrája kezdődött meg, másrészt a kolostor és a mellette lévő fogadó átalakításának, valamint az új lőszerraktárak első tervváltozatai készültek el. Átadás-átvétel és a Vallásalaptól való megváltás 1785-ben 1785. január 3-án gróf Pálffy Károly, a Magyar Udvari Kancellária vezetője jelezte a Haditanácsnak, hogy az Udvari Kamarával egyetértésben hamarosan nyilatkozni fognak az épület becsértékére vonatkozóan.

23 Január 28-án a budai Műszaki és Erődítési Igazgatóság a budai Kerületi Tüzérségi Igazgatóság (Artillerie Distrikt Direktion) bevonásával szerződést kötött két budai polgár tulajdonában lévő szőlő megvételéről.

24 Február 4-én Rabany sürgette a Főhadparancsnokságot, hogy történjen meg a kiscelli kolostornak az Udvari Kamarától való átvétele, amire február 9-én azt a választ kapta, hogy az átvétel addig nem történik meg, amíg az átalakítási munkák megkezdéséről nem érkezik parancs.

25 Február 15-én a Magyar Udvari Kamara arról értesítette a Magyarországi Főhadparancsnokságot, hogy parancs érkezett arra, hogy a Hadsereg a vízivárosi feloszlatott ferences kolostort vegye át, és katonai kórháznak rendezze be, valamint, hogy a kiscelli volt trinitárius kolostort és a mellette fekvő kamarai fogadóépületet is vegye át. A Magyarországi Főhadparancsnokság február 23-i válaszában jelezte, hogy az előbbit a Helytartótanács tudomására hozza, utóbbival, azaz a kiscelli épülettel kapcsolatban azonban Budára még nem érkezett felsőbb utasítás. Eközben februárban tisztázódott, hogy az Óbudai Ruházati Bizottság nem kívánja a kiscelli kolostort ruharaktározás céljára igénybe venni.

26 Az Udvari Haditanács február 16-án utasította a Főhadparancsnokságot, hogy állapodjon meg a Helytartótanáccsal a Duna túlpartján állomásozó két Esterházy-század Kiscellbe telepítéséről és évente a 10 000 főt. Ld. NÉMETHY 1880. 113.; BERTALAN 1942. 73. (15. jegyzet), illetve: VÁLYI 1799. 577. A Bertalan Vilmos által még nem azonosított és lokalizált fogadóépületet (BERTALAN 1942. 19.) a feloszlatáskor 2083 forintra becsülték. 22 HKR 1784, Protokoll, Dep. G. 3002. 23 HKR 1785, G. 16-20. 24 A két budai eladó: Ádám Bauer (287,5 négyszögöl 100 forintért) és Georg Müller (362,5 négyszögöl, 120 forintért). A szerződést március 19-én hagyta jóvá a Haditanács. (GHA, 1785, 14-21). 25 G.C. 1785, Protocollum, 1,103. 26 G.C. 1785, Protocollum, 1,142. Február 7-én a Helytartótanács kérdést intézett a Főhadparancsnoksághoz, hogy az Óbudai Ruházati Raktár nem tudná-e használni a kiscelli kaszárnyát, mire a Főhadparancsnokság a kérdést 23-án továbbította a ruharaktárnak, amely 28-án nemleges választ adott. A Helytartótanácsot erről március 5-én értesítették. 11